Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa rendszeresen felülvizsgálja az emberi jogok helyzetét tagállamaiban (Universal Periodic Review – UPR), Magyarországon ez idén novemberben esedékes. Ehhez készített állásfoglalást – négy másik civil szervezettel közösen – az Ökotárs Alapítvány.
Az állásfoglalás meghallgatható az alábbi videón, Móra Veronikától, az Ökotárs Alapítvány igazgatójától (angol nyelven):
Az állásfoglalás főbb pontjai:
1. Forráselvonások a civil szektorban
- A civil szervezetek (egyesületek és alapítványok) 70 százaléka kevesebb, mint évi 5 millió forintból gazdálkodik
- Az állami források elosztása nem transzparens módon történik, és elfogult a független civil szervezetekkel szemben
- A kormány 2017-ben törvényt hozott a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról, amelyet az Európai Unió Bírósága jogsértőnek talált
- 2021-ben a hatályát vesztett törvény helyett életbe lépett a hasonlóan aggasztó, a „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról” szóló törvény
Ajánlások:
- Az állami támogatások elosztása független és pártatlan módon történjen, és vonják be a döntéshozatali folyamatba a civil szervezeteket
- Legyen átlátható a döntéshozatal, és álljon rendelkezésre több információ az állami forrásokról (pl.: kereshető online adatbázisok létrehozásával)
- Ne szülessenek a civil szervezetek működését és forrásszerzését korlátozó jogszabályok
2. A társadalmi párbeszéd hiánya
- A kormány rendszeresen figyelmen kívül hagyja a civil szervezetek jelzéseit, és megkerüli, vagy kiüresíti a létező egyeztetési mechanizmusokat is (pl. bizottságok összehívásának, az anyagok véleményezésre való közzétételének elhagyása, ill. lehetetlenül rövid válaszadási határidők állítása)
- A koronavírus járvány ideje alatt hozott intézkedések tovább szűkítették a részvételi lehetőségeket (ide tartozik a közérdekű adatigénylés válaszadási határidejének 15-ről 45 napra emelése, projektek kiemelt beruházássá való átminősítése, illetve a szabad gyülekezés teljes tiltása)
Ajánlások:
- A kormány ne kerülje meg a létező társadalmi egyeztetési folyamatokat
- Szervezzék újjá a valódi társadalmi részvételt biztosító konzultációs testületeket
- Készüljön kormányzati stratégia a pártatlan, nyílt és inkluzív társadalmi párbeszéd megvalósítására
3. Lejárató kampányok és a civil szervezetek vegzálása
- Alacsonyabb intenzitással, de az elmúlt években is érkeztek félrevezető és gyűlölködő megnyilvánulások magasrangú kormánytisztviselőktől, elsősorban emberi jogi és LMBTQ szervezetekkel szemben, amelyeket a kormányközeli médiaorgánumok felhangosítottak
- 2018-ban a kormányközeli Figyelő „Soros ügynökként” listázta civil szervezetek alkalmazottait
- Egy fideszes politikus „bevándorlást támogató szervezet” matricát ragasztott több civil szervezet székházához
- Budapest és több vidéki város önkormányzata is igyekezett bezáratni civil közösségi tereket és leállíttatni civil szervezetek programjait
Ajánlások:
- A kormánynak és az önkormányzatoknak a támadások helyett támogatnia kellene a civil szervezetek közjóért végzett munkáját, ezért:
- Tartózkodjanak a civil szervezetek hatósági eszközökkel történő megfélemlítésétől
- Tartózkodjanak a civil szervezetekre tett félrevezető, rágalmazó és becsmérlő kijelentésektől
- Legyen elvárás, hogy a média a különböző nézetek bemutatásával, kiegyensúlyozott és pártatlan módon tudósítson a civil szervezetek által végzett munkáról
Downloads:
