Megjelent az Európai Civil Fórum 2022-es jelentése

A civil társadalomra számos EU tagállamban nyomás nehezedik
Hasonló a helyzet Magyarországon is
Sürgősen szükség van egy európai civil stratégia kidolgozására

A civil társadalomra és szervezetekre uniószerte nagy nyomás nehezedik, a helyzet egyes tagállamokban kifejezetten aggasztó. Ennek ellenére a civil szervezetek továbbra is kitartanak. Az Európai Civil Fórum (European Civic Forum - ECF) ma közzétett "Fighting for Democratic Empowerment and Resilience" című új jelentése rávilágít a polgári szabadságjogok Európa-szerte tapasztalható gyengülésére, és arra is, hogy a civil társadalom mindmáig a demokrácia és a jogállamiság alappillére.

2022-ben a civil társadalom - korlátozott ereje és eszközei ellenére - igyekezett megküzdeni a kihívásokkal. Az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán civil szervezetek és önkéntesek siettek azonnal a rászorulók segítségére. Mint mindig, most is sokszor ők érkeztek elsőként, és ők távoztak utolsóként, amikor a társadalom szükségleteire reagáltak. A civil szervezetek a közjóért dolgoznak és munkájukkal biztosítják, hogy a törvényeket ne a vállalati érdekek és a profitorientált törekvések vezéreljék.

A civil szervezetekre, egyesületekre és mozgalmakra azonban uniószerte nagy nyomás nehezedik, és kihívásokkal szembesülnek mind a demokratikus folyamatok erodálódása, mind a jogállamiság sérülése miatt.

Számos tagállamban továbbra is törvények akadályozzák az egyesülési jog gyakorlását, valamint a civil szervezetek és egyesületek tevékenységét. Magyarország nyomdokaiba lépve Lengyelországban és Bulgáriában is napirendre kerültek a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket célzó törvényjavaslatok.

Mindezek mellett olyan országokban is tetten érhetőek korlátozások, ahol a demokrácia még mindig erős. Erre példa Franciaország, ahol törvény írja elő, hogy minden egyesületnek, amely állami finanszírozásra pályázik, szerződésben kell elköteleznie magát a “köztársasági elvek mellett”, illetve Németország is, ahol a túlzott politikai szerepvállalás miatt kerültek célkeresztbe a civil szervezetek.

"Egy virágzó európai civil szféra megteremtéséhez az európai intézmények és a tagállamok közös elköteleződésére van szükség. Ha az Unió meg akarja védeni a demokráciát, akkor meg kell hallania az emberek igényeit, és a közpolitikák alakítása valóban a közjót kell szolgálja. Meg kell erősíteni a demokráciát, és ezt prioritásként kell kezelni: támogatni és védelmezni kell a civil szervezeteket és azokat, akik az emberi jogok érvényesüléséért küzdenek, hiszen tevékenységükkel nap mint nap életben tartják a demokráciát." - mondta Alexandrina Najmowicz, az Európai Civil Fórum főtitkára.

A demokráciáért, a jogállamiságért és az emberi jogokért dolgozó civil szervezetek és aktivisták, valamint az újságírók egyaránt szembesültek lejárató kampányokkal, szóbeli és fizikai támadásokkal, jogi zaklatással (Strategic Litigation against Public Participation - SLAPP). Ezek az aggodalmak tükröződnek a CIVICUS Monitor legfrissebb megállapításaiban is, amelyek szerint a civilek mozgástere összességében globálisan és az EU-ban is csökken, idén pedig két tagállam, Görögország és Ciprus minősítése romlott.

Különösen a kirekesztett csoportok, például a muszlimok, a migránsok, az LMBTQI+ emberek, valamint a nők kerültek célkeresztbe.

Görögországban civil szervezeteket és humanitárius önkénteseket támadtak meg azért, mert felhívták a figyelmet az illegális visszatoloncolásokra, amelyek létezését a kormány tagadja. Romániában LMBTQI+ egyesületek több halálos fenyegetést kaptak, többek között - különböző csatornákon - náci szimbólumokat és az LMBTQI+ emberek megölésének részletes módját bemutató, nyugtalanító képeket.

Napjainkban az európai demokráciára nyomás nehezedik, részben azért, mert a demokratikus intézményrendszer gyengülése az egész EU-ban tapasztalható, részben pedig azért is, mert sokan féltik a jövőjüket, és sokan egyre kevésbé bíznak abban, hogy a nemzeti intézmények képesek olyan politikát folytatni, amellyel meg tudja védeni őket.

"Az EU-nak nem szabad elszalasztania a lehetőséget, hogy a demokrácia védelméről szóló csomagjában támogassa és megvédje a civil társadalmat. Hosszabb távon az európai intézményeknek európai stratégiát kellene elfogadniuk a szabad civil szféra és az erős civil társadalom érdekében." - folytatta Alexandrina Najmowicz.

A civilek politikai döntéshozatali folyamatban való részvétele szintén aggodalomra ad okot, mivel azt sok civil szervezet "ad hoc"-nak, “informálisnak” vagy “jelképesnek” minősíti. Horvátországban egy 2016-os, a rövid életű, és szélsőjobboldali elemektől sem mentes kormányzás tapasztalatai óta akadályozzák a civil párbeszédet és részvételt. Spanyolországban pedig arra volt nagyon kevés lehetősége a civil társadalomnak, hogy megfogalmazza követeléseit, és nyílt és nyilvános párbeszédet folytasson a kormánnyal az Állampolgárok biztonságáról szóló törvény (Gag law) reformfolyamata során.

“Magyarországon sajnos már hosszabb ideje látjuk, hogyan szűkül a civilek mozgástere, ami 2022-ben is folytatódott. A lejáratókampányok mellett az álságos gyermekvédelmi népszavazáson érvénytelen voksolásra mozgósító civilek megbírságolása, a tanárok sztrájkjogának megnyirbálása és a polgári engedetlenségben résztvevőkkel szembeni megtorlások mind ebbe a trendbe illeszkednek“ - mondta Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója.

A tiltakozás a részvétel kulcsfontosságú eszköze, különösen akkor, ha a társadalmi és civil párbeszéd intézményesített csatornái, valamint a demokratikus fékek és egyensúlyok rendszere gyengül vagy megszűnik. 2022-ben EU-szerte számos tüntetés zajlott, többek között az Oroszország háborúja ellen, Ukrajnával való szolidaritásból, a megélhetési költségek emelkedése és a veszélybe került munkavállalói jogok miatt, valamint a környezeti és klímavészhelyzet miatt. Franciaországban az elmúlt hetekben több százezren tüntettek és kezdtek sztrájkba a vitatott nyugdíjreform miatt.

Az elmúlt években azonban Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Lengyelország, Görögország, Olaszország és más tagállamok olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek korlátozzák a békés gyülekezési jogot, és szigorítják a gyülekezésekkel kapcsolatos szankciókat.

Több tagállamban aggasztóak voltak a tüntetésekre adott válaszlépések: többek között a tüntetők megfélemlítése és zaklatása, a tüntetők őrizetbe vétele és túlzott erőszak alkalmazása. Magyarországon a Belügyminisztérium a budapesti középiskolák 14 tanárát bocsátotta el önkényes módon, egyértelműen azzal a céllal, hogy elrettentsen másokat a tiltakozásoktól, amelyek a pedagógusok romló munkakörülményei miatt kezdődtek a sztrájkjoguk megnyirbálását követően. Németországban a rendőrség tizenegy klímaaktivista otthonát kutatta át általuk szervezett akciókkal kapcsolatban, amelyek során 2022 tavaszán olajvezetékek működését zavarták meg.

A tagállamok között vannak olyan pozitív példák is, amelyeknek mindenhol alapvetéssé kellene válniuk. Szlovéniában, Ausztriában, Litvániában és Cseh Köztársaságban előremutató lépések történtek a társadalmi párbeszéd előmozdítását és a civil társadalom strukturált részvételét illetően.

Az Európai Civil Fórum (ECF) egy páneurópai hálózat, amely 29 európai ország közel 100 civil szervezetét tömöríti. A Civic Space Report 2023 összesen 14 országjelentést tartalmaz, amelyeket az egyes nemzetek szervezetei és szakértői írtak.

INTERJÚK

További információért vagy interjúért kérjük, írjon a következő címre: contact@civic-forum.eu; Móra Veronika, Ökotárs Alapítvány move@okotars.hu

A teljes jelentés letölthető innen (angol nyelven).

A jelentés Magyarországról szóló fejezete itt érhető el (angol nyelven).

Fő trendek országonként

Ország	Fő fejlemények
Ausztria	A civil szervezetek általános helyzete jó, de a támogatás és párbeszéd terén van még tennivaló A klímaaktivisták zaklatásnak vannak kitéve A média függetlenségének megkérdőjelezése miatt romlik a sajtószabadság
Bulgária	A parlament előtt van egy orosz mintára készült törvényjavaslat az idegen ügynökökről A civil szervezetek és önkéntesek elől járnak az Ukrajnával való szolidaritásban, de az Afrikából és Közel-Keletről érkezőket támogató szervezeteknek lejáratókampányokban és üldöztetésben van része Több évi halogatás után végre létrejött a Civil Társadalom Fejlesztésének Tanácsa, de működése esetleges
Csehország	A civil szervezetek hozzájárultak az Ukrajna elleni orosz háború hatásainak kezeléséhez és a cseh társadalom ellenállóképességéhez, hogy megbirkózzon a jelenlegi és hosszú távú kihívásokkal. A civil szervezetek részvétele és a párbeszéd széttöredezett a kormányzati adminisztrációban, de ígéretes lépések vannak a javulás felé. Negatív hatással vannak a civil szervezetekre a rekordméretű inflációs, a hosszú távú finanszírozás akadályai és az erőforrások hiánya miatt, beleértve a digitalizációt is.
Ciprus	Az egyesülési törvény 2020-as módosítása továbbra is fenyegeti a civil szervezeteket A finanszírozás továbbra is kihívást jelent, mivel a nemzeti bank “magas kockázatúként” kezeli a civil szervezeteket A részvétel és a civilekkel folytatott párbeszéd terén némi előrelépés tapasztalható
Franciaország	A “szeparatizmusról” szóló törvény veszélyezteti az egyesülési szabadságot és a forrásokhoz való hozzáférést Továbbra is aggodalmat kelt a közrend fenntartásáról szóló 2021-es előírás új változata, ami gyakorlati büntethetetlenséget biztosít a biztonsági erőknek a tiltakozások során alkalmazott erőszak esetén A muszlim emberek közügyekben való részvétele és diszkriminációja elleni fellépést szolgáló szervezetek a hatóságok célkeresztjében vannak
Görögország	A menekültek jogaival foglalkozó szervezeteknek lejáratásban és korlátozásokban van része A független újságírók megfigyelése különösen aggályos Demonstrációkon rendőri erőszak tapasztalható
Horvátország	Növeli a civil szektor kiszolgáltatottságát a fejlesztését szolgáló politikai keret hiánya és a nem megfelelő finanszírozási politikák miatt a civil társadalom kiszolgáltatottá válik. A Civil Társadalom Fejlesztésének Tanácsát érintő változások gyengítik a civil társadalom részvételét SLAPP-kampányok, kriminalizálás, zaklatás és rágalomhadjárat a kritikus civil szervezetek és újságírók ellen
Lengyelország	A jogvédők, különösen a női, menedékkérők és LGBTQI+ emberek jogaival foglalkozók továbbra is folyamatos fenyegetettségben vannak Jogi eljárásokat (SLAPP) zajlanak a civil aktivisták és független újságírók ellen A nehéz körülmények ellenére a civil társadalom gyorsan válaszolt az újabb válságokra
Lettország	A civil szektor működési környezete általában jó A helyi szintű részvétel több módjára lenne szükség Az anyagi források elérhetősége és megfelelősége jelentősen korlátozza a szervezetek aktivitását
Németország	A civil szektorra vonatkozó adózási szabályok reformja elégtelen Palesztin aktivisták és ifjúsági klímacsoportok zaklatásnak vannak kitéve Az új kormánykoalíció több ígéretet tett a civil társadalom felé
Magyarország	A civil társadalom adminisztratív eljárásoknak és folyamatos lejáratásnak van kitéve Az LGBTQI+ jogok különösen veszélyeztetettek, a cenzúra több esetével A veszélyhelyzet folyamatos megújítása általában is veszélyezteti az alapvető jogokat
Románia	Egy új törvénymódosítás korlátozza a civilek lehetőségét a jogszabályok bírói úton való megtámadására A politikaalkotásban való megfelelő részvétel továbbra is problémás Lejáratókampányok, házkutatások és jogi eljárások újságírók ellen
Spanyolország	A biztonsági törvény korlátozza a gyülekezés szabadságát és a tiltakozáshoz való jogot A terrorizmusellenes jogszabályokat az aktivizmus korlátozására használják ki A hatóságok büntetlenül használhatnak túlzott erőt a tüntetőkkel szemben
Szlovénia	A kormányváltás után jelentős előrelépés a civil társadalom helyzetében Az új kormány elkötelezett a részvétel és párbeszéd iránt, de lenne még mit javítani Az RTV Slovenia működésébe való folyamatos politikai beavatkozás aggályokat kelt