Megemlékezést tartottunk az Ökotársnál tartott házkutatás tízéves évfordulójának alkalmából, hogy felhívjuk a figyelmet a civilek tíz éve romló helyzetére, és megköszönjük kollégáinknak a kitartó munkát.
Az Ökotárs, az Autonómia, a Kárpátok és a DemNet 2014-ben azért kerültek kormányzati össztűz alá, mert a Norvég Alap magyar civil szervezeteknek szánt támogatását függetlenül, szakmai szempontok mentén, a hazai civil társadalom megerősítésére osztották szét. Azóta eltelt tíz év, és a civil szervezetek helyzete egyre csak romlik. A korlátozó jogszabályok közül legutóbb a médiát is érintő szuverenitásvédelmi törvényt fogadta el az országgyűlés, amely homályosan megfogalmazott szövegének célja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson.
A megemlékezés három szónoka közül elsőként igazgatónk, Móra Veronika, lépett színpadra, aki elmondta:
“Tíz éve rendőrök gyűrűjében jöttem ki ebből az épületből. Volt ott minden: hatósági ellenőrzések, bírósági perek, diplomáciai botrány, és lejáratások, lejáratások, lejáratások… és mindezt miért? Hogy ne juthassanak a kormánytól független módon támogatáshoz azok a civil szervezetek, amelyek kiállnak a gyengébbekért, az elesettekért, a társadalom peremére szorultakért: a szegényekért, a menekültekért, a hajléktalanokért, a nőkért, az idősekért és a fiatalokért. Amelyek hallatják a hangjukat, felszólalnak az értelmetlen természetpusztítás, a közpénzek elherdálása, a bántalmazások és kirekesztés ellen. Vagy uram bocsá’, kritikákat fogalmaznak meg.”
Beszéde végén felsorakoztak mögötte kollégái is, akik már a házkutatás idején is az érintett alapítványoknál dolgoztak, és köszönetet mondott nekik, amiért együtt csinálták végig az elmúlt tíz évet.
A következő felszólaló Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője volt. Az Átlátszó esete azért is különleges, mert már a Norvég Civil Alap támogatottjaiként is szúrta a kormány szemét a működésük, és most is az elsők közé tartoztak, akikkel szemben a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított. Bodoky erre utalt beszédében, amikor kijelentette:
“A törvénytelenül pártcélokra használt állami intézményt most Szuverenitásvédelmi Hivatalnak hívják. Velük sem működünk együtt.” Arra is kitért, hogy “2010 előtt a Fidesz helyeselte és bátorította a hatalom-ellenőrző, tényfeltáró újságírást, de miután hatalomra kerültek, nem kértek többet az őrkutyákból, a fékekből és az ellensúlyokból.” Végül hozzátette: “Pedig amit az Átlátszó csinál, azt közszolgálati újságírásnak hívják, és nálunk szerencsésebb országokban az állam is támogatja.”
Utolsóként Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója mondott beszédet, kiemelve, hogy a civil szervezetek mindig nyitottak voltak a kormánnyal való konstruktív párbeszédre és az érdemi közös munkára, ez pedig ma sincsen másképp:
“Nyers hatalmi erőszak ide vagy oda, bennem a megérteni akarás vágya nem halt meg. Hiszek abban, hogy a párbeszéd előrevisz bennünket, segíti a megértést és a lelki békéhez is hozzájárul. A mindenkori kormányzat jobban és hatékonyabban tudja végezni munkáját, ha figyelmet fordít a civilek hangjára és elfogadja azt, hogy a civil szervezetek a társadalom jobbításáért dolgoznak.
A beszéde végén, szavait nyomatékosítandó, huszonöt fehér békegalamb repült fel egy a színpad mellé helyezett galambászkosárból. A reptetést követően - a részvételiség szellemében - interaktív rész következett a közönség üzeneteinek a felolvasásával, illetve a közönség soraiból Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója, és Demeter Áron, az Amnesty International kutatási és kommunikációs vezetője is röviden felszólaltak. Az összejövetelt végül a Bárterápia jazz-pop duó zárta egy minikoncerttel.
Az este folyamán szerettük volna megmutatni, hogy a civil szervezetek minden nehézség ellenére kitartanak és tovább dolgoznak: segítik a szegényeket, a hajléktalanokat, a menekülteket, kiállnak az elesettek, a kisebbségek, a nők, az LMBT emberek jogaiért, ellenőrzik a hatalmat, védik a környezetet, és közösségeket teremtenek, hogy jó legyen Magyarországon élni - mindenkinek. Erre utalt megemlékezésünk címe is: a civil kurázsit semmilyen hatalom nem tudja eltörölni. Erről mondta Móra Veronika is:
“Ha elfojtják is egy helyen, másutt búvópatakként újra és erősebben tör a felszínre. Az igazságosabb, békésebb és boldog jövő reményét hordozza.”
Köszönjük mindenkinek, aki eljött, és köszönjük a régi és új kollégáknak, akik civilként minden nehézség ellenére a legkülönbözőbb ügyekben lépnek fel, hogy jobb hely legyen ez az ország.
A beszédek teljes hosszukban meghallgathatók, leiratuk itt olvasható.