Közeledik az év vége, ilyenkor szokás visszatekinteni, számot vetni és értékelni. Kezd szezonja lenni az „év mindenféléje” listáknak is – az Ökotársnál nekünk ilyen nem lesz (elég nekünk az Év Fája, és azt már tudjuk melyik lett idén), de azért néhány gondolat erejéig megpróbálom összeszedni, hogy milyen is volt nekünk 2023.
Ha egy hónappal ezelőtt kérdez valaki erről, azt mondtam volna, hogy az egyre romló körülményekhez képest jó és eredményes évünk volt.
Januárban konzorciumi partnereinkkel – az Autonómiával, a Kárpátok Alapítvánnyal és a KÖFE-vel - meghirdettük a Közös Értékeink programot, amivel hiánypótló forráslehetőséget teremtettünk ad az európai jogok mellett kiálló, aktív hazai civil közösségeknek, az év közepén lezárt első pályázati körben 44-nek – és ezt jövőre is folytatni fogjuk. Ősz elején a Mérték Médiamonitorral közösen, és az Egyesült Államok budapesti követségének támogatásával a független média számára hirdettünk pályázatot: a beérkezett 32 jelentkezés elbírálás jelenleg is zajlik. Sikereket értek el a KÖZ-SZER-VEZ és Civil Térkép programokban általunk támogatott helyi civil közösségek Zalától Szabolcsig. Októberben nagyszabású brüsszeli konferenciával erősítettük európai jelenlétünket.
Eközben persze nem maradtak el az ellenünk, és általában a független civil szervezetek ellen irányuló lejáratókampányok sem, de ezeket alapvetően egy vállrándítással elintéztük. Sőt, úgy tűnik nemcsak mi: a Civilizáció koalíció megbízásából 2019 és 21 után immár harmadszor elkészült közvélemény-kutatás szinte minden szempontból pozitív irányú változást mutatott a civilek általános ismertsége és megítélése terén.
Aztán november 20-án jött a feketeleves, amikor a parlament honlapjára felkerült az úgynevezett „szuverenitásvédelmi” törvény tervezete (szuverén, szuterén, szuvenír…).
Első olvasatra is egyértelmű, hogy a szándékosan homályos, tágan értelmezhető jogszabály alapján gyakorlatilag bárki a felállítandó új hivatal célkeresztjébe kerülhet – adatokat gyűjthet (akár a titkosszolgálatok igénybevételével) és jelentethet meg róla, mindenfajta külső ellenőrzés és fellebbezés lehetősége nélkül. Nyilvánvaló, hogy a cél ezúttal is a kormánnyal egyet nem értő hangok elnémítása: a kipécézés, az elrettentés és a megfélemlítés. Mint ilyen, jól illeszkedik az elmúlt évtized civilellenes intézkedéseinek sorába, amelyek kezdődtek a Norvég Civil Támogatási Alap elleni hatósági zaklatással és vegzálással 2014-ben és 15-ben (emlékszik még valaki?), folytatódtak a 2017-es és 18-as törvényekkel, és most – az üggyel foglalkozó jogászok egybehangzó véleménye szerint – újabb szintet léptek egy új, szinte korlátlan felhatalmazással rendelkező hatóság létrehozásával.
Nyilvánvaló, hogy a korábbiakhoz hasonlóan ez a törvény se fogja kiállni az európai bírói fórumok próbáját. Addig azonban még évek telhetnek el, és közben a hivatal működhet, újabb és újabb muníciót szolgáltatva a független civilek, újságírók, kutatók és mások ellen.
Fel kell készülnünk minderre: megerősödnünk lélekben, megerősítve szervezeteinket és a körülöttünk élőket is, hogy ne dőljenek be az újabb hazugságoknak. Csak együtt, közösen, összetartva lehetünk erre képesek, ezért szükség van minden hálózat, koalíció, partnerség megerősítésére is.
Közeledik az év vége, lassan eljön az újévi fogadalmak ideje is. Mi az Ökotársnál azt ígérhetjük, hogy jövőre is folytatjuk a hazai civil szervezetek, a civil szektor támogatása és fejlesztése érdekében végzett eddigi munkánkat – hogy mindannyian tényleg erősödhessük.
Móra Veronika
az Ökotárs igazgatója