Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatójának beszéde a 2025.05.18-án a leszámolási törvénytervezet elfogadása ellen tartott demonstráción a Kossuth téren.
Sziasztok!
Felírtuk: Érted lettünk. Veled vagyunk. Miattad maradunk.
Érted lettünk: Hétköznapi emberek vagyunk, akik civil szervezetet, egyesületet, alapítványt hoztunk létre, mert nem akartunk tétlenek maradni. Szemetes az árokpart? Rossz az iskola? Nincs orvos? Civilként azért dolgozunk, hogy ez ne így legyen. Hogy közösen tegyünk közös ügyeinkért.
Veled vagyunk: mindenkinek lehet ilyen ügye. Azért vagyunk, hogy segítsük sikerre vinni ezeket. Ez csak veletek, a közösségekkel, önkéntesekkel, támogatókkal együtt megy, sikert csak akkor érhetünk el, ha sokan vagyunk.
Miattad maradunk: Bármi is lesz - itt leszünk. Mindannyiunkért, Magyarországért, hogy jobb legyen itt élni, mindenkinek.
Mondjuk ki együtt - Magyarország a hazánk!
Ugye milyen sokféle hangunk van? Hallottátok, mennyi különböző hang szólt együtt? Ezt akarja eltörölni ez a leszámolási törvény. Azt akarja, hogy csak egyetlen hang legyen hallható: a kormányé. Hogy ne legyen sokszínűség, ne legyen közéleti vita. Hogy ne legyen sajtó, csak propaganda. Hogy ne legyen gondolkodó polgár, akinek véleménye van.
Mondják, az ördög a részletekben rejlik. De nem: ez a törvény egészében a velejéig romlott és minden ízében aljas. Nem tilt be szervezeteket név szerint, úgy tesz, mintha az átláthatóságot szolgálná. De valójában: az önkényesen listára vett szervezeteket, újságokat, cégeket nemcsak külföldi forrásaiktól fosztja meg, hanem adminisztratív eszközökkel minden, de minden támogatást elvenne tőlük. Utaltál már valaha kétezer forintot egy egyesületnek? Előfizettél bármilyen független újságra?
Na, a jövőben minden egyes alkalommal két tanúval kell igazolnod, hogy nem külföldi pénzből tetted. Esetleg felkértek, hogy legyél vezetőségi tag vagy kurátor? Vigyázz, kiemelt közszereplő leszel - ezután belenézhetnek a bankszámládba, turkálhatnak a magánéletedben.
De miért kell egyáltalán külföldi forrás? Egyszerű a válasz: mert hazai nincs. A független civilek és sajtó már régóta egyetlen peták állami támogatásban sem részesül. A magánemberek, a ti támogatásotok létfontosságú, de önmagában nem elég, ezért jönnek képbe a nemzetközi támogatók. Én egy olyan szervezetnél, az Ökotárs Alapítványnál dolgozom, amely a hazai civil szektor erősítését tűzte zászlajára. Mi mindig is büszkék volunk arra, hogy nemzetközi versenyben tudunk pénzeket hazahozni olyan célokra, amelyekre mindenkori kormány nem tud vagy nem akar áldozni, pedig kutya kötelessége lenne.
Hogy például ki lehessen fizetni azokat, akik Roma gyerekeket tanítanak a tanodákban vagy munkát adnak a fogyatékkal élőknek. Az ügyvédeket, akik igazságtalanul kirúgottakat védik a bíróságon. Hogy lehessen vízméréseket végezni az akkugyárak környékén, és aztán legyen, aki megírja az eredményt.
Erre kellenek ma Magyarországon a külföldi források. Hát nem nevetséges?
Ezt teszik listára. Azokat szervezeteket, szerkesztőséget, akire Lánczi Tamás rámutat.
Feketelistákból még nem épült ország. A listázás széthúzást és gyanakvást kelt, és megmérgez mindannyiunkat.
Ha ettől megijedsz - ők győztek
Ha álmatlan éjszakáid lesznek - ők győztek
Ha nem szólalsz meg - ők győztek
Ne engedjük nekik! Ehhez lélekben kell erősnek maradnunk, abban a közegben, ahol támogatókra találhatunk - a családunkban, a barátainkkal, a civil szervezeteinkben, a szerkesztőségekben.
És tudnunk kell: mindig van kiút. Ezt a törvényt még nem fogadták el, és már azt is tudjuk, hogy a magyarok nagy többsége sem ért vele egyet. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a törvényt, ezt kell tovább erősítenünk, megmutatnunk minden nap és minden eszközzel: szóban, írásban és tettekkel! A közelmúltban Szlovákiában és Bulgáriában is sikerült ezzel megakadályozni, hogy hasonló aljas törvényeket fogadjanak el. Mert az emberek mindenhol tudják: szükség van szabad sajtóra, szükség van szabad civilekre.
Fellépünk a jog eszközével itthon és az EU-ban, de még fontosabb, hogy ti is beszéljetek minderről ismerőseiteknek, írjatok a sajóba és a közösségi médiára, vegyetek részt vitákban, kiállásokon és tüntetéseken - de ne csak tüntetéseken. Legyetek kreatívak, találjátok meg az ellenállás legkülönbözőbb módjait. Ha mást nem, ragasszátok tele a várost civil szívekkel.
És persze támogassátok pénzetekkel, időtökkel, adótok 1%-val a független civileket és sajtót. Cserébe mi is folytatjuk: megszervezzük a következő akciót, és az aztán következőt. Megírjuk a következő cikket, felszólalunk, és nem félünk kritikát megfogalmazni. Nem hallgatunk!
Szabad sajtó, szabad civilek!