Az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvasztása az ombudsman hivatalába veszélyezteti az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. Miközben az Egyenlő Bánásmód Hatóság rendszeresen síkra száll a sérülékeny csoportok védelmében, az ombudsman nem hozott semmilyen intézkedést a gyöngyöspatai kártérítési ügyben, nem emelte fel a szavát a transznemű és interszex emberek nemének elismerését ellehetetlenítő törvénymódosítás ellen, és nem volt hozzáfűzni valója a börtönkártalanítások felfüggesztéséhez sem.
A Civilizáció koalíció ezért három tagszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével közösen megfogalmazta a törvényjavaslat kritikáját, amihez összesen 18 civil szervezettel együtt az Ökotárs is csatlakozott. Bár a törvényjavaslat jelentős tartalmi változásokat nem hoz, az átszervezés önmagában is megkívánná a lépés indokolását és a civil társadalmi egyeztetést. Különösen, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) működését nem érte nyilvános kritika, nem volt vita a hatóság jövőjéről.
A javaslat olyan sebességgel született meg, hogy a sietség miatt fel is kell függeszteni az eljárásokat 2021 január 1. és 31. között (mind a hatósági eljárásokat, mind a bírósági felülvizsgálatokat). A sietség miatt kérdéses, hogy az ombudsman hivatalában rendelkezésre tudnak-e állni a megfelelő személyi feltételek, lesznek-e ennyi idő alatt képzett, tapasztalt munkatársak. Az eljárások felfüggesztése és a szervezeti változtatás személyi feltételei miatti bizonytalanság kifejezetten nem biztosítja "az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését", hanem éppen ellenkezőleg, veszélyezteti azt.
A két intézmény funkciója ráadásul egymástól jelentősen eltér. Az EBH hatósági működése kifejezetten nem összeegyeztethető az ombudsmannak a hatósági jogérvényesítéstől különböző, elsősorban a tekintélyére, a jogi érvelésének meggyőző voltára és a nyilvánosság erejére építő, az intézmény lényegét adó munkamódszerével. Félő az is, hogy a diszkriminációs ügyek vizsgálata az új szervezeti megoldásban nem kap majd kellő figyelmet. Mindezek mellett komoly kérdéseket vet fel az ombudsman sérülékeny, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény által védendő csoportok kapcsán végzett eddigi tevékenysége (illetve annak hiánya).
Eközben az EBH-nak voltak fontos döntései, pl. a számozott utcák ügyében, az LMBTQI oldalak városházi blokkolása kapcsán, a pécsi önkormányzat és a helyi ellenzéki sajtó viszonyában). Az Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottságának (GANHRI) albizottsága tavaly októberben pont azért halasztotta el egy évvel az ombudsman akkreditációjának meghosszabbításáról szóló döntést, mert a biztos a politikailag kényes ügyekben nem használta a rendelkezésére álló eszközöket.
További információ: Oravecz Ágnes, oravecz@okotars.hu