Civil szervezetek a 2019-es helyhatósági választásokon

Elkészült a kutatási jelentés, mely az Ökotárs, a Civil Kollégium, az Emberség Erejével Alapítványok és a TASZ közös projektjéhez kapcsolódó online kérdőíves és fókuszcsoportos vizsgálat eredményeit elemzi. A projekt célkitűzése a 2019-es önkormányzati választások körüli civil mozgósítás és aktivitás elemzése és értékelése, valamint az eredmények alapján új támogató-fejlesztő programok, képzések és egyéb eszközök kidolgozása. A kutatás a 2019-es önkormányzati választásokon aktív szerepet betöltő civil csoportok tagjaival és aktivistáival készült, az olvasó pedig többek között képet kaphat a választással kapcsolatos tevékenységekről, kihívásokról és nehézségekről.

A kérdőíves kutatás során 28 szervezet / csoport működéséről tudhattunk meg értékes információkat. Többségük (közel kétharmad) sikeresnek ítélte az önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységeit; közülük a legeredményesebbek a szavazási kedv növelésére, lakossági fórumok és személyes beszélgetések szervezésére irányultak, valamint szavazatszámláló bizottságokban való részvétel és független jelöltek állítása voltak. A kevésbé hatékony tevékenységek sikertelenségét (pl. a jelöltállító műhelymunkák a lakosság részére) az idő, a pénz, energia hiányára, a helyiek passzivitására, valamint az ellenséges környezetre vezeti vissza. Terveik szerint a többség mindenképpen aktív lesz a következő választásokon is, a megelőlegezett tevékenységek fókuszában a helyi közösség aktivizálására, a képviselők kontrollja, a helyi ügyek felszínre hozása, valamint a választások ellenőrzése állnak. A feldolgozott adatokban leggyakrabban előforduló mintázatok alapján a válaszadó „tipikus” szervezet egyesületi formában működik valamilyen városban 5 évnél nem régebben. Tagsága 50 fő alatti, az aktív maghoz 10 főnél kevesebben tartoznak, alkalmi aktivistái / önkéntesei száma 30 alatti, passzív szimpatizánsainak száma 500 alatti. A tagok / munkatársak jellemzően közösen döntenek a feladatvégzésről. A választásokhoz kapcsolód tevékenységeit 100 000 Ft alatti összeg felhasználásával végezte, sikerességének záloga pedig a fontos helyi ügyek felkarolása, valamint a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolat volt. Nyitott más, hasonló problémákkal foglalkozó csoportokkal, szervezetekkel való együttműködésre is a jövőben.

A fókuszcsoportos vizsgálatban összesen 34 formális vagy informális civil csoport vett részt. Közöttük voltak évtizedes múltra visszatekintő, helyben ismert, rutinos csapatok; új, akár kifejezetten a választások előtt megszerveződött kezdeményezések is és közösségszervező hátterű csoportok is. A fókuszcsoportos beszélgetések kifejezetten a választások körüli mozgósítás gyakorlati oldalára fókuszáltak, arra, hogy az adott csoport, az adott választási helyzetben, adott helyi kontextusban milyen módszereket választott, milyen tevékenységeket– például kopogtatás, standolás, lakossági és utcafórumok, gerillaakciók, szórólapozás, kampányvideók készítése – végzett és miért, hogyan hozták meg az ezzel kapcsolatos döntéseiket, hogyan működtek a kampányidőszakban. Arra is rákérdeztünk, hogy a különböző tevékenységeket hogyan értékelik az egyes résztvevők, milyen tapasztalataik vannak, mik azok a praktikus tudnivalók, amelyeket figyelembe kell venni, a tervezés és a megvalósítás során, például a politikai pártokkal való együttműködés, az önkéntestoborzás vagy a stratégia végrehajtása terén. A csoportos beszélgetés célja nem csak az információk egyoldalú összegyűjtése volt, hanem egyben lehetőséget adott a civil csoportok közötti tudásmegosztásra is.

A kérdőíves és fókuszcsoportos kutatásról szóló jelentés letölthető ezen a linken.