52. szám, 2020 Tél
Minden kedves partnerünknek, támogatónknak és adományozottunknak boldog, békés karácsonyt és egészséges új esztendőt kívánnak az Ökotársak!
További információ:
Móra Veronika
igazgató, Ökotárs Alapítvány
411-3510, move@okotars.hu
www.okotars.hu
„Az Ökotárs Alapítvány nem nyereségérdekelt, politikától független, a környezet állapotának javulásáért és a hazai civil szféra és lakosság környezeti érzékenységének és tudatosságának fejlesztéséért tevékenykedő szervezet.”
A MÉLYKÚTI JÚDÁSFA AZ ÉV FÁJA 2020-BAN
Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után a mélykúti júdásfa nyerte el, 5091 szavazattal. A Hős Fa címet a Balatonszemes-Bagolyvári Promenád fasora, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a debreceni Déri téri tölgy kapta.
Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes a története, helyi jelentősége van. Idén 38 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választotta ki a 10 döntőst. Ezekből a közönség a július 1. és október 1. közötti online szavazással választotta meg kedvencét. A korábbi évekhez képest rekord mennyiségű, összesen 20 464 szavazat érkezett, és különösen a dobogós helyeken álló fák támogatottsága változott folyamatosan a szavazás hetei alatt. A mélykúti győztes végül a debreceni Déri tér tölgyfáját és a geszti Tisza-kastély platánjait utasította maga mögé. Az eredményekre idén online formában tartott díjátadón derült fény, ahova minden jelölő közösség a fája mellől jelentkezhetett be. Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott. A Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa az OEE ajándékcsomagját kapta. Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntős fa oklevelet kapott.
Mit érdemes tudni a nyertes mélykúti júdásfáról? 1750-ben került a település a Grassalkovich család tulajdonába, akik a templomdombon lévő kápolna helyébe szép templomot építtettek. Ekkor került Mélykútra a ma is megtalálható júdásfa, melyet valószínűsíthetően a vajdasági Szabadkáról a Mélykúton szolgálatot teljesítő Ferences-rendi szerzetesek hoztak magukkal, és ültették el az újonnan megépült templom északi oldalán az 1760-70-es években. A legenda szerint, mely a néphitből ered, a júdásfa virágai Krisztus vérét szimbolizálják, a lapos magvak pedig a júdáspénzre utalnak. Kisebb csoda, hogy ez a mediterrán növény a templom északi, időjárásnak, hidegnek jobban kitett oldalán egyáltalán megmaradt, és mind a mai napig megvan. Érdekességként lehet még említeni, hogy a júdásfa a közel ötezer lelkes kisváros, Mélykút pontos mértani középpontján helyezkedik el. A templomdomb az általános iskola közelsége és a templom központisága miatt kedvelt pihenő és játszóhelye a település lakóinak. A júdásfára minden mélykúti lakos büszke, a település legszebb fájának tartják. Kedvelt találkozási pont kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Tavaszi virágzását mindenki megcsodálja, a település egyik jelképévé vált az évtizedek során. Számtalan magonca sok Mélykútról elszármazott kertjében nő tovább, ezzel összekötve a múltat és a jelent, a mélykútiakat szerte az országban.
Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjas fája a Debreceni Déri téri kocsányos tölgy. Hazánk erdeinek a klímaváltozás elleni küzdelemben betöltött szerepe kulcsfontosságú, de ez napjainkban egy-egy városi faegyedre talán hatványozottan igaz. Nincs ez másképp a Debreceni Déri téri kocsányos tölgy esetében sem. Évszázadokon átnyúló élete során is számos kihívásnak és viszontagságnak ellenállt, amelynek köszönhetően napjainkban is élvezhetjük árnyalását, esztétikai értékeit, egészségre jótékony hatásait, de ezt a sort is még sokáig lehetne folytatni. Egyetlen idős tölgyfa naponta 700 liter oxigént termel, ami ötven felnőtt ember napi levegőszükségletének felel meg. „Tekintsünk erdeinkre és az egyes faegyedekre is jövőnk zálogaként, ezt az üzenetet hordozza a Debreceni Déri téri tölgyfa is. Köszönettel tartozunk ennek a faegyednek, és köszönettel tartozunk azoknak is, akik sorsát a szívükön viselik!”
|
Helyezés |
Jelölt |
Szavazatszám |
|
1 |
Júdásfa a mélykúti templomdombon (Bács-Kiskun megye) |
5091 |
|
2 |
A debreceni Déri téri kocsányos tölgy (Hajdú-Bihar megye) |
4679 |
|
3 |
A geszti Tisza-kastély park platánfái (Békés megye) |
4244 |
|
4 |
A Micsky hársak (Pest megye) |
2043 |
|
5 |
A Napsugár tér juhara (Pócsmegyer-Surány, Pest megye) |
1337 |
|
6 |
Egy különleges platánfa Szombathelyről (Vas megye) |
1265 |
|
7 |
Fegyverneki fekete nyárfa (Jász-Nagykun-Szolnok megye) |
563 |
|
8 |
Az Imrehegyi terebélyes eperfa (Bács-Kiskun megye) |
503 |
|
9 |
A balatonszemesi Bagolyvári Promenád fái (Somogy megye) |
496 |
|
10 |
A ferencvárosi öreg platán (Budapest) |
243 |
További információ: Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu
MEGJELENT: MÁSODIK HULLÁM – CIVIL SZERVEZETI JÓ GYAKORLATOK A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNYBAN
Az új koronavírus-járvány hazai megjelenése és a 2020. március közepén elrendelt korlátozások felkészületlenül érték a magyar társadalmat és intézményeit. Különösen igaz volt ez az olyan, egyébként is nehéz helyzetben lévő, kiszolgáltatott térségekre és csoportokra, mint a leszakadó, romák lakta falvak és régiók, az idősek, a hajléktalanok, a pszichiátriai betegek és fogyatékkal élők valamint családjaik, illetve egyes foglalkozások űzői, például a kulturális szektorban. Bár maguk is nehéz helyzetben voltak az online működésre való átállás és a „szokásos” bevételek megcsappanása, elmaradása miatt, sok civil szervezet már az első hullámban erején felül teljesítve vett részt a járványhelyzet következményeinek csökkentésében, enyhítésében.
Mindez a munka már csak sokfélesége miatt is sok hasznosítható tanulással és tapasztalattal járt. Minthogy a járványnak még nincs vége (sőt), fontosnak tartottuk, hogy ezek ne vesszenek el, szélesebb körben elérhetővé és mások számára is felhasználhatóvá váljanak. Szeptember elején ezért az Ökotárs Alapítvány Második Hullám címmel pályázati felhívást tett közzé, azzal a céllal, hogy a koronavírus-járvány tavaszi hullámában leginkább sújtott, veszélyeztetett célcsoportok számára célirányos és hatásos segítséget biztosító civil szervezetek munkáját elismerje, kihangosítsa, és segítő tevékenységük folytatását támogassa. A kiírásra a szeptember 28-i határidőig összesen 93 pályázat érkezett az ország minden tájáról, helyi kisközösségektől és országos szervezetektől egyaránt. A pályázók kb. negyede Magyarország leszakadó térségeiben, szegény vagy romák lakta településeken, szegregátumokban dolgozó helyi szervezet vagy közösségi csoport volt – ők leggyakrabban élelmiszersegélyt gyűjtöttek és osztottak, (használt) számítástechnikai eszközöket szereztek, és újítottak fel, így támogatva a digitális oktatást, bevásároltak, kiszállítottak az időseknek és más veszélyeztetett csoportokba tartozóknak, maszkot varrtak, sőt különféle lakhatási segítséget nyújtottak (pl. tűzifa).
Szintén sokan a digitális oktatásra való átállásból fakadó nehézségeken segítettek, kb. fele-fele arányban eszközadományokkal, illetve emellett a diákok, fiatalok mentorálásával, korrepetálásával a lemorzsolódás megakadályozásáért dolgoztak – különösen a „tanoda-típusú” szervezetek. A kistelepülések lakói mellett a roma ösztöndíjasoknak, de az egészségügyi dolgozók gyermekeinek is segítettek ilyen módon civil szervezetek. A segítséggyújtás további jellemző célcsoportjai voltak még a hajléktalanok (nem csak Budapesten), a pszichiátriai betegek, a fogyatékkal élők (köztük különösen az autisták) és családjaik, valamint a munkájukat elvesztő előadóművészeti háttérdolgozók (technikusok, díszítők stb.) is
A civil tevékenységek széles palettán mozogtak, de a tavaszi időszakban alapvetően a „tűzoltásra”, az azonnali válságelhárításra összepontosítottak. Az élelmiszercsomagok osztása különösen a leszakadó, szegregált településeken, ahol még bolt sincs (vagy ha van, jelentősen emelt árakkal dolgozott), a tényleges éhezés csökkentéséhez járultak hozzá, a hátrányos helyzetű gyerekek felkeresése, tanoda-jellegű programokba való bevonása (illetve benntartása) pedig az oktatási rendszerből való kihullásuk, és így lemaradásuk megakadályozásában segített. Más pályázók éppen nagyon egyedi, sajátos igényekre voltak képesek reagálni: ilyenek voltak a zártkerti övezetekbe kiszorult, elszigetelten és a hajléktalanság küszöbén élő emberek aktív felkeresése, a pszichiátriai betegek számára telemedicina lehetőségének kiharcolása (a kevés érdekvédelmi akciók egyikeként). Az Ökotárs adományi bizottságának döntése értelmében a Második Hullám kiírásra beérkezett pályázatok közül végül 19-et talált támogathatónak – de ennél is többet, 25-öt bocsátunk közre a most megjelent (elektronikus) jógyakorlat-gyűjteményben, amely az alapítvány honlapján olvasható.
További információ: Móra Veronika, move@okotars.hu
CIVIL TÉRKÉP ONLINE
A Civil Térkép program nyári-őszi időszaka továbbra is elsősorban az online térben zajlott. Alkalmazkodásunk a megváltozott körülményekhez sikeresnek mondható: a programban résztvevő szervezetek képviselői továbbra is kapcsolatban tudtak maradni egymással, valamint más programok szereplőivel is össze tudtak kapcsolódni online. A program keretein belül futó projektek egy része teljesíteni tudta eredeti célkitűzéseit, voltak azonban újratervezések, illetve a helyzetnek megfelelő optimalizálások is.
Őszi online találkozóink első eseménye szeptember végén zajlott, ahol a programban résztvevő, illetve ahhoz közelálló szervezetek, valamint a Szabad Terek országos hálózat néhány tagja találkozott, illetve cserélt információt. A találkozó célja többek között a májusi, önkormányzati együttműködések témájú online fórumunk folytatása volt, szerettük volna ezt a témát még egyszer körüljárni az akkori nagy érdeklődésre való tekintettel. Ezúttal egy másik nézőpontból: a Szabad Terek nagyvárosi - szegedi, szombathelyi, debreceni, budapesti, illetve pécsi – szervezetei beszéltek az önkormányzati együttműködésekkel kapcsolatos tapasztalataikról.
A második online esemény októberben történt, az előző, szeptemberi találkozó folytatásaként. Ismét a Szabad Terek szervezetei voltak a program vendégei, akik korábban felvett kisfilmjeiken keresztül mutatták be működésüket, majd arról beszéltek, hogy ehhez képest mi változott az életükben, működésükben az idők folyamán. Bemutatkozásuk célja a lokalizált, kulturális centrumként is történő működés lehetőségeinek ismertetése volt. A találkozó második részében három civil térképes szervezet mutatkozott be Miskolcról, Törökszentmiklósról, illetve Zalaegerszegről. Ők a Civil Térképen belül folyó munkájukról beszéltek, különös tekintettel a partnerszervezeteikkel való együttműködésre.
Október végén a Civilizáció koalíció szervezeteivel közösen tartottunk online műhelyt. A találkozó célja az volt, hogy a Civil Térkép projekt résztvevői testközelből megismerjék a Civilizáció munkáját és tagjait, illetve a Civilizációsok is megismerjék a résztvevő vidéki csoportok tevékenységét. A találkozón kipróbáltuk a world café online formáját: kis csoportokban beszélgettünk a résztvevő szervezetek szükségleteiről, és a Civilizációban rejlő lehetőségekről, hogy aztán a tanulságokat moderált fórumon beszélhessük meg. A jó hangulatú műhely egyben a Civil Térkép program idei záróeseménye is volt.
Az év végi program zárással azonban a Civil Térkép még nem köszön el: a Civitates támogatásával a 2021-es évben is folytatni tudjuk a munkát. Ennek részleteiről a következő hírlevélben olvashatnak majd.
További információ: Komenczi Bálint, balint.k@okotars.hu
A KÖZ-SZER-VEZ PROGRAM HÍREI
A KÖZösség-SZERvezés-VEZetés programunkban támogatott közösségek életében is egy új, kényszerű, de végül előnnyé alakított helyzetet teremtett a koronavírus járvány, hiszen a szervezés egyik alapvető feltétele, hogy a közösség tagjai rendszeresen személyesen találkozzanak, és legyen alkalmuk megbeszélni a közösség életére is hatást gyakorló személyes problémákat és mindazokat a közösségi történéseket, amelyek kihatnak az egyén mindennapjaira is. A járvány és a korlátozó intézkedések a közösségek törekvéseit is átkényszerítették az internet világába. Sajnos az aktív online kapcsolattartást biztosító eszközökhöz való hozzáférés nem csak a digitális oktatásban jelentkezett problémaként, de a hátrányos helyzetű térségekben a közösségek is megtapasztalták, hogyan lazulnak fel a kapcsolatok a megfelelő eszközök és rendszeres személyes, valós találkozók hiányában. Különleges kihívás volt a közösségszervezőknek erre a problémára választ találni, s biztosítani közösségeik további épülését.
Zalában a visszaszoruló személyes találkozókat online műhelybeszélgetések váltották fel, novemberig 4 ilyen alkalmon vett részt a számos kistelepülésről verbuválódott többtucatnyi közösségi tag. Az összetartás eredményeképpen most 20 aktív tagja van a csoportnak, akik már nem csak a saját településeiken, hanem azok szomszédságában is elkezdték figyelni az önkormányzati működés átláthatóságát. Ennek hatására már félszázat közelíti azon falvak száma, ahonnan közös gondolkodásra hívják a lakosokat.
Nógrádban a programban évek óta dolgozó aktivisták formalizált keretek közé terelték a térségi szintre emelt munkát, és sikerrel megalapították az Érdekem az Érdeked Egyesületet. Itt a járvány első és második hulláma is sok kihívással szembesítette a tagokat. A járványhelyzet és az intézkedések az addig is gyengélkedő, de azért működő önkormányzati támogató hálót is megszaggatták. A munkájukat, jövedelmüket elvesztő emberek száma jelentősen megemelkedett, emellett a digitális oktatáshoz való csatlakozás is sokaknak lehetetlen feladatot jelentett. Továbbá a higiénia alapfeltételeinek hiánya, az erről való hiányos tudás folyamatosan jelen volt a hátrányos helyzetű, főleg roma családok körében. A maszk és a kézmosás-fertőtlenítés hiánya, a „maradj otthon” tanács figyelmen kívül hagyása mind-mind érezhetőek voltak a kistelepülések és a szegregátumok életében. Az egyesület tagjai több megkeresést kaptak, hogy segítsenek a jövedelem nélkül maradt emberek, családok napi megélhetési gondjainak megoldásában. Főleg az önkormányzatok felé benyújtott segélykérelmek megírására, a környéken lévő szeretetszolgálatok megkeresésére és használati tárgyak osztására vonatkoztak ezek, de a különböző közmű és egyéb szolgáltatók felé benyújtandó kérelmek megfogalmazására is érkeztek kérések. A digitális oktatásba való bekapcsolódás segítésére lakossági adománygyűjtésbe kezdtek (illetve csatlakoztak az Ablak a padra országos programhoz). Az kapott telefonokat és számítógépeket szétosztották olyan családok között, akik nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel. Az internettel nem rendelkezők számára több településen elérték, hogy használhassák a Digitális Jólét Program (DJP) pontokat a tanuláshoz. Önkénteseik az érintett diákokat naponta-kétnaponta elvitték a sámsonházi DJP pontra, ahol egy délelőttös és egy délutános önkéntes 4-4 órában segítette a tanulást és a házi feladat írást. Egy önkéntes pedig minden héten hétfőn elvitte az iskolában papír alapon kiadott házi feladatot azoknak a gyerekeknek, akik nem tudtak vagy akartak bejárni a DJP pontokra tanulni.
Pest megyében, a gyáli és vecsési csoportok a járványhelyzetben is vitték tovább a megkezdett ügyeket. A két település közötti menetrendszerinti buszközlekedés megreformálása érdekében BKK-s és civil szakértőkkel terveket készítettek, tárgyaltak az önkormányzatokkal, amelyek írásos nyilatkozattal támogatták a lakossági aláírásgyűjtéssel is megerősített kezdeményezést. Mindezekkel felvértezve a csoportok egyeztetést kértek az illetékes Információs és Technológiai Minisztériumtól is, és októberben írásos kérvényt és javaslatot nyújtottak be a tárcához a helyzet rendezése érdekében.
Négy évvel azután, hogy a KÖZ-SZER-VEZ program támogatásával a helyiek elkezdték feltárni a gyáli közvilágítás problémáit és követelni a rendezést, idén sikerült kiperelni az Elios Zrt. munkájával kapcsolatosan eddig eltitkolt adatokat. És persze a hiányzó lámpatestek pótlására is folyamatosan születnek az önkormányzati határozatok. A járványhelyzet itt is éreztette hatását, a csoportok az évek alatt megszerzett ismertség és a megérdemelt elismertség hatására több adományozási szándékú lakossági és céges megkeresést kaptak. Bár a karitatív segítés nem célja e csoportoknak, reagálva a helyzetre, más civilekkel (pl. Üllő Te Vagy Egyesülettel) együttműködve 77 arcpajzsot szereztek be és osztottak szét a vecsési és gyáli szociális és egészségügyi intézmények között. Őszi kampányuk, ami talán a legtöbb embert mozgatta meg, a „Legyen a távoktatás sétagalopp” nevet viselte, és azzal a céllal indították, hogy olyan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek gyűjtsenek digitális eszközökre, akik ezt saját erőből nem tudják megoldani. Az adománygyűjtésben 700 000 Ft-ot meghaladó támogatást gyűjtöttek össze.
További információ: Kelemen-Varga Roland, kelemen.varga@okotars.hu
CIVIL SZERVEZETEK TILTAKOZNAK AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG BEOLVASZTÁSA ELLEN
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvasztása az ombudsman hivatalába veszélyezteti az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését. Miközben az Egyenlő Bánásmód Hatóság rendszeresen síkra száll a sérülékeny csoportok védelmében, az ombudsman nem hozott semmilyen intézkedést a gyöngyöspatai kártérítési ügyben, nem emelte fel a szavát a transznemű és interszex emberek nemének elismerését ellehetetlenítő törvénymódosítás ellen, és nem volt hozzáfűzni valója a börtönkártalanítások felfüggesztéséhez sem.
A Civilizáció koalíció ezért három tagszervezete, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért segítségével közösen megfogalmazta a törvényjavaslat kritikáját, amihez összesen 18 civil szervezettel együtt az Ökotárs is csatlakozott. Bár a törvényjavaslat jelentős tartalmi változásokat nem hoz, az átszervezés önmagában is megkívánná a lépés indokolását és a civil társadalmi egyeztetést. Különösen, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) működését nem érte nyilvános kritika, nem volt vita a hatóság jövőjéről.
A javaslat olyan sebességgel született meg, hogy a sietség miatt fel is kell függeszteni az eljárásokat 2021 január 1. és 31. között (mind a hatósági eljárásokat, mind a bírósági felülvizsgálatokat). A sietség miatt kérdéses, hogy az ombudsman hivatalában rendelkezésre tudnak-e állni a megfelelő személyi feltételek, lesznek-e ennyi idő alatt képzett, tapasztalt munkatársak. Az eljárások felfüggesztése és a szervezeti változtatás személyi feltételei miatti bizonytalanság kifejezetten nem biztosítja "az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését", hanem éppen ellenkezőleg, veszélyezteti azt.
A két intézmény funkciója ráadásul egymástól jelentősen eltér. Az EBH hatósági működése kifejezetten nem összeegyeztethető az ombudsmannak a hatósági jogérvényesítéstől különböző, elsősorban a tekintélyére, a jogi érvelésének meggyőző voltára és a nyilvánosság erejére építő, az intézmény lényegét adó munkamódszerével. Félő az is, hogy a diszkriminációs ügyek vizsgálata az új szervezeti megoldásban nem kap majd kellő figyelmet. Mindezek mellett komoly kérdéseket vet fel az ombudsman sérülékeny, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény által védendő csoportok kapcsán végzett eddigi tevékenysége (illetve annak hiánya).
Eközben az EBH-nak voltak fontos döntései, pl. a számozott utcák ügyében, az LMBTQI oldalak városházi blokkolása kapcsán, a pécsi önkormányzat és a helyi ellenzéki sajtó viszonyában). Az Emberi Jogi Intézmények Nemzetközi Koordinációs Bizottságának (GANHRI) albizottsága tavaly októberben pont azért halasztotta el egy évvel az ombudsman akkreditációjának meghosszabbításáról szóló döntést, mert a biztos a politikailag kényes ügyekben nem használta a rendelkezésére álló eszközöket.
További információ: Oravecz Ágnes, oravecz@okotars.hu
IDÉN IS TÖBB TELEPÜLÉST TÁMOGATOTT A ZÖLDÖVEZET PROGRAM
A népszerű zöldövezet programunk, bár néhány éve kisebb léptékben, de több mint egy évtizede töretlenül működik, jelenleg az amerikai Greenprint cég támogatásával.
A somogyi Libickozmán a Mi Libicünk Egyesület megújította a picike falu fő utcáját, elültettek 71 hársfát és 3 vadgesztenyét. Terveik szerint „Libici hársfavirágzás” néven fognak programokat szervezni a jövőben. A Sárszentlőrinc-Uzdért Egyesület 40 fát és 40 bokrot ültetett el a régi iskolaudvaron, a Donát patak hídja közelében, valamint 30 madárodút is kihelyeztek. Becsvölgyén 58 őshonos fát ültetett el a Becsvölgye Jövőjéért Egyesület a település pihenőparkjában. A Pécsváradért Alapítvány pedig a pécsváradi várat, az egykori bencés kolostort övező területet újította meg, őshonos gyümölcsfákat ültetve.
További információ: Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu