AZ ÖKOTÁRS ALAPÍTVÁNY TAVASZI HÍRLEVELE

49. szám, 2020 TAVASZ

Adód 1%-ával kedvenc fád Európa kedvence is lehet! Adószámunk: 18062427-1-41

További információ:

Móra Veronika
igazgató, Ökotárs Alapítvány
411-3510, move@okotars.hu
www.okotars.hu

„Az Ökotárs Alapítvány nem nyereségérdekelt, politikától független, a környezet állapotának javulásáért és a hazai civil szféra és lakosság környezeti érzékenységének és tudatosságának fejlesztéséért tevékenykedő szervezet.”

 

ÚJRA: KOMMUNIKÁCIÓS KÉPZÉS CIVILEKNEK

2017-18 fordulóján az Ökotárs szervezésében 5 vidéki város összesen 25 civil szervezetének kommunikációját fejlesztették a témában járatos szakemberek. Az akkori tapasztalatok nyomán ismét pályázatot hirdetünk, elsősorban a fővároson kívül működő civil szervezetek és állampolgári csoportok számára, hogy képzéssel és mentori (nem pénzbeni!) támogatással hozzájáruljunk a szervezetek láthatóságának erősítéséhez és külső kommunikációjának javításához.

A képzésben részesülő szervezetek megismerhetik a kommunikációs stratégia készítés, a hagyományos sajtókommunikáció, a közösségi média és a digitális tartalomgyártás „műhelytitkait”. A féléves folyamat* az alábbiak szerint épül fel:

  1. Alapozó találkozó és képzés április második felében, ahol bemutatkoznak a mentorok és a szervezetek, illetve bevezető előadásokra kerül sor.
  2. Két csoportban, két (a résztvevőknek leginkább megfelelő) helyszínen közös képzések májusban és júniusban, ahol lehetőség nyílik a résztvevő szervezetek közötti tapasztalatcserére, esetmegbeszélésre, illetve szakértőkkel való találkozóra is.
  3. A nyár folyamán konkrét, a mentorokkal egyeztett feladatok mentén kommunikációs fejlesztési munka a szervezeten belül, online tananyagra alapozva.
  4. Online vagy telefonos konzultáció a mentorral legalább kéthetente.

A program elején a részt vevő szervezeteknek szerződésben vállalniuk kell, hogy végrehajtják a vállalt konkrét feladatokat, a választott terület(ek)en mérhető előrelépést, fejlődést érnek el.

Ez alkalommal országosan összesen nyolc (8) szervezet léphet be a fejlesztésbe. Jelentkezni a pályázati adatlap kitöltésével lehet, 2020. április 6-ig. A teljes felhívás itt olvasható.

*Az eredetileg késő tavasszal indítani tervezett program ütemezése a helyzet függvényében módosulhat, akár őszre is tolódhat.

Bővebb információ: Oravecz Ágnes, oravecz.agnes@okotars.hu

 

AZ ERDŐK VILÁGNAPJÁN INDUL A JELÖLÉS AZ ÉV FÁJA 2020 VERSENYBE

16 ország fái versenyeztek egymással idén az Európai Év Fája címért, összesen több mint 285 000 szavazatot gyűjtve a februárban zajló online szavazáson. A Magyarországot képviselő kaposvári Szabadságfa a 8.helyet szerezte meg.

A csehek erdei fenyője, Az elárasztott falu őre nyerte el az Európai Év Fája címet 2020-ban: 47 226 szavazatot zsebelt be a versenyen, a riválisait messze lekörözve. Az ezüstérem Horvátországba került, ahol a gingkófa Daruvárból 28 060 szavazatot kapott, a harmadik helyezett pedig a Magányos nyár lett Oroszországból, 27 411 szavazattal. Az idei versenyen összesen 285 174 szavazatot gyűjtöttek a jelölt fák. A koronavírus-járvány következtében, az európai határok lezárása miatt a hagyományokkal ellentétben az eredmények bejelentése idén internetes csatornákon történt: a díjátadásról készült felvétel megtekinthető a www.treeoftheyear.org oldalon.

Magyarországot a kaposvári Szabadságfa képviselte, amely 2019 októberében 4431 szavazattal lett a hazai Év Fája cím birtokosa. Az európai versenyen 16 093 szavazattal a 8. helyet szerezte meg. A kocsányos tölgy a Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán áll, a helyiek Szabadságfa néven ismerik. A fát 1929. április 18-án, épp 90 évvel ezelőtt ültették az 1927-ben átadott iskolaépület udvarán. A csemete a kőszegi polgármester jóvoltából a trianoni határról, az Írott-kőről került Kaposvárra, s az ültetéskor a fa gyökereire Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad földjét hintették. Az elmúlt 90 évben több ezer berzsenyis diák életét kísérte végig a „nagy tölgyfa”, hisz az iskolai ünnepségek, évnyitók, évzárók helyszíne az udvar, ahol a fa áll. Időről időre az iskola legkitűnőbb tanulói az elismerő oklevelekre erősítve a tölgyfa egy-egy préselt levelét is megkapták emlékül.

Az Európai Év Fája verseny célja, hogy erősítse a fák és az emberek közötti kapcsolatot, és hogy felhívja a figyelmet kulturális és természeti értékeinkre. Más versenyektől eltérően itt nem a fák szépsége, mérete vagy kora fontos, hanem a történetük és kapcsolatuk a helyi közösségekkel. A versenybe ugyanis olyan egyedeket lehet nevezni, melyek fontosak a körülöttük élők, a helyi közösség számára: találkozási pontot kínálnak vagy történetek kapcsolódnak hozzájuk.

A magyarországi vetélkedő az európai eredmény hirdetés után indul: 2020-ban március 21-től, az Erdők nemzetközi napjától egészen május 10-ig, a Madarak és fák napjáig jelölheti kedvenc fáját (vagy fáit) bárki – magánszemélyek, iskolák, civil szervezetek, önkormányzatok – fényképpel és a fához fűződő történet leírásával a http://evfaja.hu/ oldalon. Az Ökotárs szakmai zsűrije dönti el, hogy a jelöltek közül mely fák jussanak a döntőbe, melyekre a közönség szavazhat az ősz elején esedékes nyilvános versenyben. Minden egyes jelölt fának van esélye idén a cím elnyerésére!

A nemzetközi versenyt az Environmental Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. A mozgalomhoz évente több százezren csatlakoznak, a résztvevő országok száma a kezdetek óta 5-ről 16-ra emelkedett. A versenyhez folyamatosan várják a további csatlakozó országokat Európából.

Bővebb információ: Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu

 

TÍZBŐL HÉT EMBER SZÍVESEN SEGÍTENE A CIVIL SZERVEZETEKNEK – KUTATÁS A CIVIL SZFÉRA ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROK VISZONYÁRÓL

A korábbiaknál részletesebb, és több tekintetben nem várt eredményeket hozott a Civilizáció koalíció és a Political Capital közelmúltban elkészült közös kutatása a hazai civil szektorról. Bár a válaszadóknak nem teljesen egyértelmű, hogy ki mindenki tartozik ebbe a körbe, a megkérdezettek több mint egytizede számolt be arról, hogy ő vagy közvetlen ismerőse kapott már valamilyen segítséget civil szervezettől. Megfordítva, ha civilekről van szó, az emberek jóval nagyobb arányban segítenek: minden harmadik támogatott már civil szervezetet, és 70 százalék nyitott a segítségnyújtás valamilyen formájára.

A civil szféra, illetve egyes civil szervezetek politikához való viszonya az elmúlt évek visszatérő közéleti témája. Az állampolgárok civil szférához való viszonyáról, a szervezetekbe vetett bizalmáról ugyanakkor mindeddig nem álltak rendelkezésünkre megfelelően friss és pontos adatok.

A Medián által készített reprezentatív felmérésen alapuló jelentésből kiderül, hogy bár a „civil szervezet”, mint fogalom meglehetősen homályos, az emberek – helyesen – leginkább az egyesületeket és az alapítványokat azonosítják ilyenként, főleg akkor, ha ez nevükben is szerepel. Nemcsak a TASZ-t és a Magyar Helsinki Bizottságot, de a Vöröskeresztet is kb. fele-fele arányban tartották civilnek, illetve nem civilnek. A szakszervezeteket, kamarákat és a munkaadói érdekképviseleteket pedig a válaszadók több mint háromnegyede nem tartja civil szervezetnek.

Az emberek szerint a civilek legfontosabb feladata segíteni a rászoruló társadalmi csoportoknak, illetve lehetőséget adni az állampolgároknak, hogy maguk is tehessenek a közjóért. A megkérdezettek ugyanakkor azt is kifejezetten fontosnak tartják, hogy a civilek közpolitikai kérdésekben is állást foglaljanak. Bár az ellenzéki szavazóknál kisebb mértékben, de még a kormánnyal szimpatizálók szerint is egyértelműen szükséges, hogy a civil szervezetek megnyilvánuljanak közéleti kérdésekben, és megfogalmazzanak javaslatokat a politikusok számára. A kormányzat és a civil szféra viharos viszonyának fényében meglepő eredmény, hogy a válaszadók kétharmada szerint fontos, hogy a civil szervezetek tevékenységükkel felhívják a figyelmet az állami szervek és a kormány hiányosságaira, hibáira. Ezt még a kormánnyal szimpatizálók 60 százaléka is így gondolja.

A válaszolok között jelentős többségben vannak azok, akik nyitottak civil szervezetet támogatása felé (70%). Ugyanakkor csupán 36 százalék jelezte, hogy ezt korábban már megtette, többségében 1%-os felajánlások útján. A válaszok alapján az ismerethiány az, ami leginkább akadályozza az embereket a segítségnyújtásban (egyszerűen keveset tudnak a szervezetekről és azok munkájáról), míg a civilek iránti bizalmatlanság vagy kételkedés csak a megkérdezettek negyedénél merült fel. Ez összecseng azzal, hogy országos civil szervezetet csak minden harmadik ember tudott megnevezni, helyit pedig még ennél is kevesebben.

Az egyes témák elfogadottsága nagy szórást mutat. A legtöbben a környezetvédelemmel, a gyermekek jogaival vagy az egészségüggyel foglalkozó szervezetek támogatását tudnák elképzelni, az utolsó két helyen pedig az LMBT- és a nemzeti kisebbségek ügye szerepel.

A kutatásból az is kiderül, hogy egy szervezet melletti elköteleződés tovább erősíti a civil szférába vetett hitet: azok, akik korábban már támogattak valamilyen formában civil szervezetet, témától függetlenül a jövőben is jelentősen nagyobb eséllyel tennének így – van tehát mire építeniük a szervezeteknek, de erőfeszítéseket kell tenniük maguk, munkájuk és eredményeik jobb megismertetéséhez.

A teljes kutatás letölthető itt.

További információ: Móra Veronika, move@okotars.hu

 

AJÁNLÁSOK EGY ÁTFOGÓ EURÓPAI CIVIL STRATÉGIÁHOZ ÉS IRÁNYELVHEZ

Ahhoz, hogy képes legyen betölteni demokratikus szerepeit és funkcióit, a civil társadalomnak segítő környezetre és biztonságos térre van szüksége az állampolgárok jogainak gyakorlásához. Azonban ma épp ellenkező folyamatok zajlanak, egyre több európai országban figyelhető meg a civil tér szűkülése, lejárató- és gyűlöletkampányok, zaklatás és különféle jogi korlátozások akadályozzák a civilek tevékenykedését. Mivel a civil szektor szabályozása túlnyomórészt a tagállamok hatásköre alá tartozik, az EU intézményeinek nagyon kevés eszköz áll rendelkezésére a negatív folyamatok megfordítására. Ugyanakkor a legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a civil szervezetek az EU-ra mint fontos szövetségesre és támogatóra tekintenek. Az EU intézményei tettek ugyan erőfeszítéseket a polgári szabadságjogokat támadó trendek ellen, és mind a kontinensen, mind azon túl anyagilag támogatják azokat, akik ezen célokért dolgoznak, ám a most zajló negatív tendenciák azt mutatják, hogy ezek nem elegendőek, és nem rendszerszerűek, inkább csupán részleges, eseti alapú választ adnak az fejleményekre.

A tavaly hivatalba lépett új európai intézmények – a Parlament és a Bizottság – úgy tűnik, tudatában vannak ennek a problémának. A közelmúltban több kezdeményezés is született, amelyek ha sikeresek, hozzájárulhatnak a fenti probléma orvoslásához. Ezt a szándékot mutatja, hogy Vera Jourova bizottsági alelnök feladatköre immár magába foglalja az egyesülési szabadság és a békés gyülekezéshez való jog megvédését. A következő költségvetési ciklusba betervezett Jogok és Értékek keret – bár mérete és szétosztásának módja még bizonytalan – szintén arra utal, hogy az intézmények felismerték: a demokrácia iránt elkötelezett civilek fokozottabb támogatásra szorulnak. Emellett ismét előkerült egy európai civil szervezeti jogi forma megalkotásának régi-új ötlete is. Mindezek a kezdeményezések és folyamatok azonban részben egymástól függetlenek és a maguk útját járják – továbbra is hiányzik egy rendszeres, átfogó megközelítés. Megítélésünk szerint időszerű lenne, hogy az EU intézményei – különösen a Bizottság – lefektessék mindazokat a közös elvárásokat és sztenderdeket, amelyeket a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a civil szervezetekkel való kapcsolatrendszerükben. Emellett fel kellene sorolni, például egy bizottsági Zöld Könyv formájában mindazokat az eszközöket és lehetőségeket, amelyekkel az Unió fel tud lépni a szűkülő civil tér ellen és hozzájárulni a civilek közjóért végzett munkáját segítő környezet létrehozásához. Az Ökotárs az Environmental Partnership Association égisze alatt együttműködő testvéralapítványaival közösen egy ilyen dokumentum főbb elemeire tett javaslatokat ajánláscsomagjában, melyet több mint 100 európai civil szervezet támogatott aláírásával.

Az ajánlások itt olvashatók.

További információ: Móra Veronika, move@okotars.hu

 

REGIONÁLIS KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ CSOPORTOK ÉS NŐI VEZETŐK

Az idei évben szintet lép a KÖZösség-SZERvezés-VEZetés program. Az elmúlt években a többtucat településen összegyűjtött közösségszervezési tapasztalatokra alapozva 2020-ban több regionális, térségi programot indítunk. Az első hónapokban Nógrád megyében indult el a térségi koordinációhoz szükséges tervező, szervező munka. A térségben dolgozó közösségszervezőket összefogni kívánó helyi egyesület bejegyzési folyamata is elindult.

A regionális programok mellett idén nagy hangsúlyt fektetünk a közösségben aktív szerepet betölteni kívánó nők, női vezetők megerősítésre is. A holland nagykövetség támogatásával és három szervezettel közösen (Inspi-Ráció és Mindenegyüttmegy Egyesület, Nyimi Öko-közösség) nyártól képzésekkel fogjuk segíti a nőket a közösségi vezetői szerepvállalásban. Ennek megalapozásához női vezetőkkel interjúkat készítettünk, márciustól pedig a közösségi tagokat kérdőívvel szondázzuk. Az eredmények kommunikációjával a köztudatba is szeretnénk jobban bevinni a nők közösségi szerepvállalásával kapcsolatos problémákat és tényeket.

További információ: Kelemen-Varga Roland, kelemen.varga@okotars.hu

 

CIVIL TÉRKÉP A SZABAD TEREKBEN

Az elmúlt évben az Ökotárs Civil Térkép projektjével párhuzamosan futott a Marom Klub Egyesület (Auróra) Szabad Terek kezdeményezése a Civitates támogatásával. Mindkettő a vidéki független civil szféra szereplőinek hozott létre működési platformokat, de más-más eszközökkel: míg az Ökotárs feltérképezte az ország „fehér foltjaiban” működő szervezeteket, kisadományokkal, képzésekkel és mentorálással támogatja a helyi-térségi hálózatosodást, addig a Marom a tényleges fizikai, közösségi terekre építve serkenti több városban a civil- és közéletet. A szervezők közötti beszélgetések során arra jutottunk, hogy hasznos lenne a két kört összehozni, megismertetni egymással, az egymástól tanulás és inspirálódás érdekében.

A tervezett találkozók két helyszínen lesznek: a debreceni Malter Kávézóban, ahová az észak-kelet-magyarországi, és a szombathelyi Bohém Klubban, ahová a nyugat-magyarországi régiókból érkeznek majd a Civil Térkép és Szabad Terek támogatottak. Az egynapos program során a résztvevő civil csoportok részletesen bemutatják egymásnak munkájukat és eredményeiket, bemutatkozik a vendéglátó közösségi hely, emellett műhelymunkákon lesz szó a társadalmi vállalkozásról, mint civil bevételtermelési lehetőségről, a helyi független nyilvánosságról és médiáról, valamint az induló közösségi csoportok fejlesztésével szerzett tapasztalatokról.

Az eredetileg május végére tervezett tanulmányutak megszervezéséről a mostani helyzetben sem mondunk lesz, azokra várhatóan ősszel kerül majd sor. Hasonlóan tolódik a Civil Térkép program záró találkozója is, ahova az összes vidéki résztvevő mellett a Civilizáció koalícióban aktív szervezeteket várjuk közös értékelésre és tapasztalatcserére.

További információ: Komenczi Bálint, balint.k@okotars.hu