51. szám, 2020 Ősz
További információ:
Móra Veronika
igazgató, Ökotárs Alapítvány
411-3510, move@okotars.hu
www.okotars.hu
„Az Ökotárs Alapítvány nem nyereségérdekelt, politikától független, a környezet állapotának javulásáért és a hazai civil szféra és lakosság környezeti érzékenységének és tudatosságának fejlesztéséért tevékenykedő szervezet.”
ÚJ PROJEKTÜNK: ’RECLAIM OUR CIVIL SPACE!’
Szeptember 22-én sajtótájékoztatóval és nemzetközi webináriummal indult az Ökotárs Alapítvány és partnerszervezeteinek új projektje a hazai és közép-európai civil szféra megerősítéséért.
A webináriumon a regionális együttműködés 8 országának képviselői ismertették terveiket, amelyben kitüntetett szerephez jutnak az egyes országok - köztük Magyarország - alulról szerveződő kezdeményezései. A projekt célja, hogy felkutassa és fejlessze ezeket a civil mozgalmakat, illetve a helyiből kiindulva erősítse az európai szintű együttműködéseket és a civil érdekérvényesítést.
Móra Veronika szerint „Közép-Európa civil szervezetei sok közös problémával küzdenek: a politikai nyomás erősödése, a források megvonása és a független civilek lejáratása mindenütt érzékelhető. Ha ezt felismerve összefogunk és támogatjuk egymást régiós szinten is, akkor hatásosabban léphetünk fel ezekkel a káros folyamatokkal szemben. Új projektünkkel az a célunk, hogy a civil társadalom segítségével alulról szerveződő, egészséges és demokratikus közösségeket építsünk.”
A hároméves projekt megvalósítója az Ökotárs és az alapítvány bolgár, cseh, lengyel, román, szlovák testvérszervezetei, a román Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (FDSC), a szerb Ifjúsági Kezdeményezés az Emberi Jogokért (YIHR), a magyar Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) valamint 
a Norvég Helsinki Bizottság.
A Reclaim our Civil Space! („Miénk a civil tér!”) projekt 1,8 millió € összértékben Izland, Liechtenstein és Norvégia támogatásával valósul meg az EEA and Norway Grants Fund for Regional Cooperation (EGT/Norvég Regionális Együttműködési Alap) pályázatán keresztül.
További információ a projekt Facebook oldalán található.
Kapcsolat: Móra Veronika,Farkas Bálint move@okotars.hu
ÉV FÁJA VERSENY: MÉG LEHET SZAVAZNI!
Október 1-ig még bárki szavazhat kedvenc fájára az http://evfaja.hu/ oldalon, hogy aztán kiderülhessen: melyik lesz a 10 döntős közül az Év Fája 2020-ban. Mint ismeretes, ebben a versenyben nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keressük, hanem azt, amely a valamilyen szerepet tölt be a körülötte élők, a helyi közösség életében és mindennapjaiban.
Az idei döntős fák:
- Micsky Hársak (Dánszentmiklós)
- Egy különleges platán, Szombathely
- Tisza kastélypark platánfái, Geszt
- Imrehegyi terebélyes eper
- A debreceni Déri téri kocsányos tölgy
- Fegyverneki fekete nyárfa
- Napsugár tér juhara (Pócsmegyer-Surány)
- Júdásfa a mélykúti templomdombon
- Ferencvárosi öreg platán
- Bagolyvári Promenád, Balatonszemes
Az izgalmak fokozása végett a szavazás utolsó hetére elrejtettük a verseny állását. Július eleje óta már is többezer szavazat érkezett a döntősökre, és szoros az állás a dobogós helyeken! Az eredményeket az október 15-én, a járványhelyzetre való tekintettel online megtartott díjátadón fogja nyilvánosságra hozni a szervező Ökotárs Alapítvány.
Bővebb információ: Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu
SZAVAZZ AZ ÖKOTÁRSRA A MAGNET BANK KAP PROGRAMJÁBAN!
Tudtad, hogy az Ökotársat is támogathatod a MagNet Bank Közösségi_Adományozási_Programjában?
Az ügyfelek döntenek a rajtuk kimutatott teljes banki profit 10 százalékáról, társadalmi ügyek javára. Nagy örömünkre, mi is benne vagyunk abban a 40 társadalmi szervezetben, akik az idén támogatáshoz jutnak az ügyfelek döntése által! Szavazz ránk, nézd meg a projektünket itt: https://www.magnetbank.hu/a-kozossegi-bankrol/kap/2020
Bővebb információ: Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu
CIVIL SZERVEZETEK A 2019-ES HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKON – KUTATÁSI JELENTÉS
Elkészült a kutatási jelentés, mely az Ökotárs, a Civil Kollégium, az Emberség Erejével Alapítványok és a TASZ közös projektjéhez kapcsolódó online kérdőíves és fókuszcsoportos vizsgálat eredményeit elemzi. A projekt célkitűzése a 2019-es önkormányzati választások körüli civil mozgósítás és aktivitás elemzése és értékelése, valamint az eredmények alapján új támogató-fejlesztő programok, képzések és egyéb eszközök kidolgozása. A kutatás a 2019-es önkormányzati választásokon aktív szerepet betöltő civil csoportok tagjaival és aktivistáival készült, az olvasó pedig többek között képet kaphat a választással kapcsolatos tevékenységekről, kihívásokról és nehézségekről.
A kérdőíves kutatás során 28 szervezet / csoport működéséről tudhattunk meg értékes információkat. Többségük (közel kétharmad) sikeresnek ítélte az önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységeit; közülük a legeredményesebbek a szavazási kedv növelésére, lakossági fórumok és személyes beszélgetések szervezésére irányultak, valamint szavazatszámláló bizottságokban való részvétel és független jelöltek állítása voltak. A kevésbé hatékony tevékenységek sikertelenségét (pl. a jelöltállító műhelymunkák a lakosság részére) az idő, a pénz, energia hiányára, a helyiek passzivitására, valamint az ellenséges környezetre vezeti vissza. Terveik szerint a többség mindenképpen aktív lesz a következő választásokon is, a megelőlegezett tevékenységek fókuszában a helyi közösség aktivizálására, a képviselők kontrollja, a helyi ügyek felszínre hozása, valamint a választások ellenőrzése állnak. A feldolgozott adatokban leggyakrabban előforduló mintázatok alapján a válaszadó „tipikus” szervezet egyesületi formában működik valamilyen városban 5 évnél nem régebben. Tagsága 50 fő alatti, az aktív maghoz 10 főnél kevesebben tartoznak, alkalmi aktivistái / önkéntesei száma 30 alatti, passzív szimpatizánsainak száma 500 alatti. A tagok / munkatársak jellemzően közösen döntenek a feladatvégzésről. A választásokhoz kapcsolód tevékenységeit 100 000 Ft alatti összeg felhasználásával végezte, sikerességének záloga pedig a fontos helyi ügyek felkarolása, valamint a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolat volt. Nyitott más, hasonló problémákkal foglalkozó csoportokkal, szervezetekkel való együttműködésre is a jövőben.
A fókuszcsoportos vizsgálatban összesen 34 formális vagy informális civil csoport vett részt. Közöttük voltak évtizedes múltra visszatekintő, helyben ismert, rutinos csapatok; új, akár kifejezetten a választások előtt megszerveződött kezdeményezések is és közösségszervező hátterű csoportok is. A fókuszcsoportos beszélgetések kifejezetten a választások körüli mozgósítás gyakorlati oldalára fókuszáltak, arra, hogy az adott csoport, az adott választási helyzetben, adott helyi kontextusban milyen módszereket választott, milyen tevékenységeket– például kopogtatás, standolás, lakossági és utcafórumok, gerillaakciók, szórólapozás, kampányvideók készítése – végzett és miért, hogyan hozták meg az ezzel kapcsolatos döntéseiket, hogyan működtek a kampányidőszakban. Arra is rákérdeztünk, hogy a különböző tevékenységeket hogyan értékelik az egyes résztvevők, milyen tapasztalataik vannak, mik azok a praktikus tudnivalók, amelyeket figyelembe kell venni a tervezés és a megvalósítás során, például a politikai pártokkal való együttműködés, az önkéntestoborzás vagy a stratégia végrehajtása terén. A csoportos beszélgetés célja nemcsak az információk egyoldalú összegyűjtése volt, hanem egyben lehetőséget adott a csoportok közötti tudásmegosztásra is.
Az összegző jelentés letölthető ezen a linken.
További információ: Komenczi Bálint, balint.k@okotars.hu
ŐSZI TALÁLKOZÓK, RENDEZVÉNYEK CIVILEKNEK
Az Ökotárs Alapítvány és partnerei a következő négy hónapban több, az (ön)képzést, tapasztalatcserét és együttműködést segítő eseménnyel készülnek.
A Civil Térkép programban támogatott szervezetek két virtuális tanulmányút keretében látogathatnak el a Szabad Terek kezdeményezéshez. Utóbbi olyan, szerte az országban működő fizikai közösségi helyek hálózata, amely civil szervezeteket és helyi közéleti, aktivista kezdeményezéseket köt össze – jelenleg 7 tagja van Budapesten, Szombathelyen, Pécsett, Kecskeméten, Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán. Az első alkalmon a kölcsönös ismerkedés mellett a Szabad Terek és a helyi önkormányzatok együttműködéséről lesz szó – amit külön érdekesebbé tesz, hogy a beszélgetés résztvevői között kormánypárti és ellenzéki vezetésű városban működő egyaránt lesz. A második alkalommal a Szabad Terek szervezetei többek között mozgóképen fogják virtuálisan bejárni és megmutatni helyüket és működésüket, a másik téma pedig a Civil Térkép szervezeteinek hálózati tapasztalatai lesz. A Civil Térkép projekt záróakkordjaként pedig a Civilizáció koalíció tagjaival közös találkozó és ’world café’ beszélgetés lesz a civil együttműködés lehetőségeiről és akadályairól. Az Ökotársnak a Civil Kollégiummal, TASZ-kal és az Emberség Erejével Alapítvánnyal közös projektje következő állomásaként online (ön)képző találkozósorozatot rendezünk október és január között, kifejezetten az önkormányzatisággal foglalkozó vagy a téma iránt érdeklődő szervezeteknek és csoportoknak, reagálva a helyi civil közösségek szerveződésének nehézségeire. Ezek az alkalmakon, melyeken partnereink látják el a házigazda feladatát, új módszereket, eszközöket mutathatunk be egymásnak és megoszthatjuk az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokat. A tervezett témák kitérnek az online és offline toborzás, mozgósítás és érdekérvényesítés eszközeire, a választási ismeretekre és a helyi aktivizmusra, a kisebbségi érdekérvényesítésre és a hatásos kommunikációs stratégia kidolgozására.
További információ: Komenczi Bálint, balint.k@okotars.hu
MEGJELENT: TANULMÁNY A CIVIL SZERVEZETEK FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL 2019
Megjelent Közép-Kelet-Európa és Eurázsia Civil Fenntarthatósági Indexének 2019-es kiadása, melyet az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala, a USAID minden évben helyi szakértőkkel és szervezetekkel együttműködésben készít. A Magyarországról szóló fejezet összeállításában idén is az Ökotárs Alapítvány volt a USAID partnere.
Az adatokból kiderül, hogy a szűkebb közép-európai régióban a magyarországinál csak Szerbiában rosszabb a civil szféra helyzete, a visegrádi országokon kívül Románia és Bulgária is megelőz minket a rangsorban. Bár a civil szektor állapota változatos képet mutat Közép-Európa országaiban, az index által mért 7 kategória mentén kimutathatók közös trendek és jellemzők:
• a politikai törésvonalak, megosztottságok rányomják a bélyegüket a civilekhez való hozzáállásra, az állam és a civilek kapcsolatára;
• a szektor állami támogatása mindenütt elégtelen, és sokszor szintén politikai szempontok szerint történik;
• a lejárató kampányok, sajtóbeli támadások, civilekkel kapcsolatos dezinformáció valamennyi országban jelen van és erősödik;
• az elmúlt években minden országban voltak – többé vagy kevésbé sikeres – kísérletek az egyesülési és gyülekezési szabadság korlátozására.
Magyarország a 7 kategóriából különösen a pénzügyi életképesség, az érdekérvényesítés és a társadalmi elismertség terén teljesített rosszul. Amíg egyes civil szervezeteknek jelentős állami források állnak a rendelkezésére, addig a független, kritikus szervezetek számára a költségvetési források nem hozzáférhetők, ráadásul a civilek lényegében kiszorulnak az állami és egyházi szolgáltatók mellől is. Bár a kormány továbbra sem folytat párbeszédet a civil szféra képviselőivel, a civil érdekérvényesítésben is vannak eseti sikerek, elég csak az önkormányzati választások körüli civil mozgósításra gondolni. Mindezek mellett továbbra is meghatározó tényező az erős állami kontroll, és hatályban vannak a civil szervezetek működését korlátozó jogszabályok is.
A jelentés Magyarországról szóló része itt olvasható magyarul és angolul.
További információ: Móra Veronika, move@okotars.hu