48. szám, 2019 TÉL
Minden kedves partnerünknek, támogatónknak és adományozottunknak boldog, békés karácsonyt és sikeres új esztendőt kívánnak az Ökotársak!
További információ:
Móra Veronika
igazgató, Ökotárs Alapítvány
411-3510, move@okotars.hu
www.okotars.hu
„Az Ökotárs Alapítvány nem nyereségérdekelt, politikától független, a környezet állapotának javulásáért és a hazai civil szféra és lakosság környezeti érzékenységének és tudatosságának fejlesztéséért tevékenykedő szervezet.”
A KAPOSVÁRI SZABADSÁGFA AZ ÉV FÁJA 2019-BEN
Az október 17-én a budapesti Magnetházban tartott díjátadón derült ki a július óta tartó online szavazás eredménye. Eszerint kevesebb mint 300 szavazattal előzte meg a második helyen állót a kaposváriak kocsányos tölgye az Év Fája versenyen, melyet 2010 óta szervez meg az Ökotárs Alapítvány. Az Év Fája címet idén izgalmas küzdelem után a kaposvári Szabadságfa nyerte el, 4431 szavazattal. A Hős Fa címet a vasvári Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.
Az Ökotárs Alapítvány az Év Fája versennyel a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére szeretné felhívni a figyelmet. A versenybe bármely közösség nevezhet egy számára kedves fát vagy facsoportot, amelynek érdekes története van. Idén 57 jelölt indult a versenyen, melyek közül a szakmai zsűri választotta ki a 14 döntőst. Ezek közül a közönség online szavazással választotta meg kedvencét július 1. és október 1. között.
Az Év Fája, a Hős Fa és az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa mellett idén is minden döntőbe jutott fa oklevelet kapott a díjkiosztón. A fákra összesen 13158 szavazat érkezett az online szavazás keretében.
A nyertes kocsányos tölgy a kaposvári Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán áll, a helyiek Szabadságfa néven ismerik. A fát 1929. április 18-án, épp 90 évvel ezelőtt ültették az 1927-ben átadott iskolaépület udvarán. A csemete a kőszegi polgármester jóvoltából a trianoni határról, az Írott-kőről került Kaposvárra, s az ültetéskor a fa gyökereire Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad földjét hintették. Az elmúlt 90 évben több ezer berzsenyis diák életét kísérte végig a „nagy tölgyfa”, hisz az iskolai ünnepségek, évnyitók, évzárók helyszíne az udvar, ahol a fa áll. Időről időre az iskola legkitűnőbb tanulói az elismerő oklevelekre erősítve a tölgyfa egy-egy préselt levelét is megkapták emlékül.
Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, valamint az ősz elején elindított adjukössze kampányon befolyt összeget kapja meg, amit egy közösségi faültetésre költhet. A Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Országos Erdészeti Egyesület különdíjasa az OEE ajándékcsomagját kapta. A Kenderkóc webáruház jóvoltából a döntősök többek közt madárodúkat és etetőket is kaptak ajándékba.
Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben, szavazatszámokkal:
1. A kaposvári Szabadságfa 4431
2. A dunakiliti Millenniumi tölgy 4159
3. Széchényiek körtefája 1483
4. Gerlai nagy platán 893
5. Hárskapocs – Szentendre, Alsó-Izbég 555
6. Szentkúti Öregharcos – Vasvár 353
7. Ziliz legendája az Ezeréves Tölgy 296
8. Fekete Nyár Ácsteszér büszkesége 291
9. A győrszemerei Tündér-tölgy 247
10. Juharfás út – A múlt és a jelen találkozása 239
11. Imrehegyi terebélyes eper 74
12. Nap utca tölgyfája 68
13. Jákó szeretettől gyógyuló Platánja 35
14. Nagy Nyárfa 34
(Fotók a döntős fákról az http://evfaja.okotars.hu/dontosfak oldalról letölthetők.)
A 2019-es magyarországi győztes kaposvári tölgyfa a 2020 elején rendezendő európai versenyben is indul, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. A nemzetközi versenyen többször is helyezést értünk el, négyszer pedig elsőként végzett a magyar fa. Tavaly a pécsi Havi hegyi mandulafa nyerte el az Európai Év Fája címet!
Bővebb információ: http://evfaja.okotars.hu, Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu
SIKERESEN LEZAJLOTTAK A CIVIL TÉRKÉP KISADOMÁNYI PROGRAMJÁNAK KERETÉBEN SZERVEZETT MŰHELYEK
A Civil Térkép kisadományi programjában dolgozó szervezetek októberben és novemberben kommunikációs, forrásteremtés, és közösségszervezés műhelyeken vehettek részt. A műhelyeket az Ökotárs és konzorciumi tagjai, az Autonómia, a Kárpátok és Civil Kollégium Alapítványok szervezték a programban résztvevők által könnyen elérhető helyszínekre, ennek megfelelően Győrben, Zalaegerszegen, Egerben, és Budapesten zajlottak a nagy érdeklődéssel kísért események.
A műhelyeket olyan szakemberek tartották, akik a hazai civil szféra aktív szereplői és alakítói, újszerű és hatékony eszközökkel dolgoznak, többek között az aHang, vagy az adjukössze.hu platformok kidolgozásában is részt vettek.
Az alkalmak nem csak tudásátadás tekintetében voltak lényegesek, hanem tapasztalatcsere lehetőséget is biztosítottak olyan aktív független civil szervezetek tagjainak, akik egyébként nem találkoznának egymással. Így a műhelyek pezsgő fórumszerű események is voltak egyben.
A Civil Térkép Konzorcium a jövő év elejétől újabb képzéseket szervez, immár azoknak az új szervezeteknek is, akik a második körös, december 2-i beadási határidejű kisadományi pályázat nyertesei lesznek.
Bővebb információ: Komenczi Bálint, balint.k@okotars.hu
MEGJELENT A CIVIL SZERVEZETEK FENNTARTHATÓSÁGI INDEXE KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN ÉS EURÁZSIÁBAN 2018-AS KIADÁSA
Az immár 22. alkalommal kiadott éves jelentés a szélesebb régió 24 országában ellentétes trendeket, növekvő polarizációt és jogi bizonytalanságot eredményező új szabályozásokat mutatott ki. A 2018-es összesítés Szlovéniában és Örményországban jelentősen, míg Litvániában, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Belorussziában és Grúziában kissé javult a civilek helyzete a korábbi évekhez képest, addig Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, és valamennyire Bulgáriába és Horvátországban is folyamatos romlás tapasztalható.
Ahogy a társadalom egészében, úgy a civil szektorban is tetten érhető a növekvő polarizáció, amelyet a kormányzati kommunikáció és támogatás gerjeszt. Főként Oroszországban, de Magyarországon és Lengyelországban is mintha párhuzamosan létezne két szektor, egyik oldalon államilag támogatott és elismert jótékonysági, sport és kulturális szervezetekkel, míg az érdekérvényesítő, jogvédő civileknek üldöztetésben és zaklatásban van részük. A migráció ügye továbbra is az egyik központi kérdés, amely mentén „jókra” és „rosszakra” osztják a civileket például Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában – ezt példázza a tavaly elfogadott hazai „Stop Soros” törvénycsomag. Hasonlóan homályos és nehezen értelmezhető jogszabályok más országokban is nehezítik a civilek életét. A pénzmosás elleni szabályok feleslegesen túlzó vagy talán szándékos félreértelmezése (például a „tényleges tulajdonos” fogalmát illetően) több országban – egyebek között Romániában, Észak-Macedóniában – súlyos, szinte teljesíthetetlen adminisztratív terheket ró a szervezetekre. Ugyanakkor főként a délkelet-európai és eurázsiai térség több országában előre lépéseket tettek a szervezetek az adománygyűjtés és a pénzügyi bázis megteremtése terén.
Összességében a térségben továbbra is Észtországban a legkedvezőbb a civil szektor helyzete (2,1 a hétfokú skálán), míg a spektrum másik végén Azerbajdzsánban némi javulás ellenére is szinte lehetetlen a szervezetek működése (5,9 pont). Magyarország 3,9 ponttal a skála alsó-közép mezőnyében található.
Közép-Kelet-Európa és Eurázsia civil szervezeteinek fenntarthatóságának indexét az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) állítja össze az FHI 360, a Nemzetközi Nonprofit Jogi Központ (ICNL) valamint mind a 24 vizsgált országban helyi partnerek közreműködésével a szektor állapotának, helyzetének értékelése céljával. A most kiadott jelentés a 2018-as évet mutatja be, 7 konkrét dimenzió mentén elemezve a civil szektor általános fenntarthatóságát: jogi környezet, szervezeti kapacitás, pénzügyi életképesség, érdekérvényesítés, szolgáltatásnyújtás, infrastruktúra és társadalmi elismertség. A regionális jelentés országokra lebontva és összesítve is bemutatja a trendeket és fejleményeket, illetve a hozzájuk rendelt pontozásos rangsorokat.
Az Ökotárs Alapítvány az FHI 360 partnereként működött közre a Magyarországról szóló fejezet elkészítésében. A fejezet (magyarul) letölthető innen, a teljes tanulmány (angolul) innen.
További információ: Móra Veronika, move@okotars.hu
ÚJABB ZÖLDÖVEZET JÖTT LÉTRE AZ ÖKOTÁRS TÁMOGATÁSÁVAL
A battonyai Tájház területén egy régi parasztház kertjét újította meg a bemutatóhelyet működtető Fodor Manó Helytörténeti Egyesület, Battonya város „hagyományőrző kertje” néven. A projekt keretében egy kültéri kemencét építettek sparhelttel, fedett tetővel, és őshonos gyümölcsfákat telepítettek, így szeretnék megismertetni a battonyai lakosokat a régi magyar gyümölcsfákkal és gyümölcsökkel. A helyi civil szervezetek, iskolák, óvodák pihenésre, foglalkozások megtartására, múltba tekintésre használhatják a kertet. A Tájház így élő közösségi térként Battonya városát szolgálva őrzi a hagyományokat és a régi szokásokat. A pályázat keretében közel 1800 m2 területet sikerült beültetni gyümölcsfákkal és cserjékkel. A megvalósításban közel 80 fő vett részt, akik összesen 56 db őshonos gyümölcsfát, 80 db termő bokrot és 20 db cserjét telepítettek.
Bővebb információ: Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu
KÖZÖSSÉGEK ŐSZE – HELYI VÁLASZTÁSOK ELŐTT ÉS UTÁN
A KÖZösség-SZERvezés-VEZetés (KÖZ-SZER-VEZ) program az ősz (is) igen mozgalmasra sikeredett. Négy évvel ezelőtt azzal a céllal indítottuk a programot, hogy növeljük a magyarországi civil társadalom jog- és érdekérvényesítő, illetve mozgósító képességét, illetve erősítsük a közhivatalok, intézmények és piaci szereplők feletti hatékony állampolgári ellenőrző képességet.
Egy helyhatósági választás pedig mindig jó lehetőséget teremt arra, hogy az állampolgárok tematizálják az őket érintő helyi problémákat, s azokra választ kérjenek az aktuális hatalomtól és az őket váltani akaró jelöltektől. Például így: Közösségi kezdeményezés hívta életre a pilisborosjenői polgármesteri vitát.
A KÖZ-SZER-VEZ programban támogatott közösségek mindegyike aktívan tett azért, hogy ne választók számára ismeretlen, programok nélküli jelöltek legyenek az indulók. A közösségek segítettek abban, hogy a választók megismerjenek minden jelöltet: fórumokat hívtak életre, ahol a helyben élők megismerhették a jelöltek programjait, vitákat szerveztek, ösztönözték települési közösségük tagjait, hogy tájékozódjanak, hogy átgondolt döntéseket hozzanak, és elhiggyék, hogy van hatalmuk, rajtuk is múlik a településük sorsa. Amellett, hogy felemelték szavukat a választások tisztaságéért, és a helyben élőknek fontos ügyeket hangosítottak ki. Például így: Roma jogvédő csoportok demonstráltak Orosz Mihály Zoltán nagykállói indulása ellen.
A résztvevő közösségek többsége így ösztönözte a környezetükben élőket a tudatos választásra. A programban résztvevő településeken elért választási eredmények azt mutatják, hogy sikeres volt a munka: az ottani lakosok nem a politikai szlogenek, hanem a helyi ügyek mentén szavaztak. A civilek úgy értek el sikereket, hogy politikai programok helyett a helyi lakosságot érdeklő és mindennapjaikat érintő helyi problémákat, ügyeket jelenítettek meg: játszótér, járda, tömegközlekedés, utak, zöldterületek stb. hiánya és meglévők állapota. Ezekre kerestek megoldásokat, s ebbe egyenlő partnerként vonták be a helyi lakosokat, akik sok helyen 5 éves felhatalmazással erősítették meg, hogy tényleges beleszólást akarnak a saját közösségük irányításába.
Az év utolsó hónapjaiban a közösségek tagjai is kicsit megpihennek, elemzik a munkát, megünneplik a sikereket, elgondolkodnak a kudarcokon. Ugyanakkor egy demokratikus társadalomban a választás újabb lehetőséget és kötelezettséget is jelent a közösségnek arra, hogy megválasztott képviselőin számon kérje programjaik és ígéreteik megvalósítását. Az év végétől már ezen dolgoznak a KÖZ-SZER-VEZ programban támogatott közösségek.
További közösségi sikerek, kisfilmek, összefoglalók a program Facebook oldalán is elérhetőek. Kövesse, olvassa, reagáljon! https://www.facebook.com/kozszervez/
További információ: Kelemen-Varga Roland, kelemen.varga@okotars.hu
NYITOTTNAK TŰNIK A CIVILIZÁCIÓ JAVASLATAIRA BUDAPEST VEZETÉSE
A Civilizáció koalícióban együttműködő civil szervezetek örömmel fogadták Karácsony Gergely főpolgármester és Kerpel-Fronius Gábor alpolgármesternek a Városházán tartott fogadásán elhangzott szavait, amelyek a Fővárosi Önkormányzat nevében partnerséget kínálnak a civil szektor Budapesten is aktív szereplői részére.
A Civilizáció koalíció ehhez a közös munkához szeretett volna hozzájárulni, amikor elküldte a Fővárosi Önkormányzatnak és a kerületi polgármestereknek a civil szervezetekkel való együttműködésre tett javaslatait. Az aláíró civilek – köztük az Ökotárs – fontosnak tartják, hogy a fővárosban nyilvántartott közel 14,000 civil szervezet szakmai tudásával, erőforrásaival hozzájárulhasson az önkormányzatok munkájához, hiszen a két szféra egyazon célért, közösségeink jóllétéért dolgozik
A dokumentumban, amely ezen a linken teljes terjedelmében olvasható, az aláírók egy olyan civil stratégia kidolgozását kérik a Fővárosi Önkormányzattól, amely a következő alapelvek mentén épül fel:
- Strukturált párbeszéd: minden szakpolitikai területen előre meghatározott, nyilvánosan ismert pontokon és formában biztosítja a helyi közösség részvételét, amit kijelölt felelősök biztosítanak
- Nyitottság, inkluzivitás: az egyeztetési folyamat nyitott, abba folyamatosan kapcsolódhatnak be az érdeklődő civil szervezetek.
- Partnerség, részvételi elv: a civil szervezetek az eljárás teljes ideje alatt, már a legelső lépésektől fogva partnerként vehetnek részt az egyeztetési folyamatokban.
- Folyamatosság elve: a tervezés és eljárások folyamán a civil szervezetekkel való kapcsolat folyamatos, rendszeres, a szervezetek részvétele nem kampányszerű vagy ad-hoc.
- Átláthatóság elve: az egyeztetési folyamatok felelősei és kompetenciáik a kezdetektől ismertek, az ütemezések reálisak, tarthatók.
- Visszacsatolás, értékelés: mind az egyedi tervek, előterjesztések elfogadása után, mind pedig rendszeres időközönként, általánosan az önkormányzat jelentést ad az egyeztetési folyamatokról és azok eredményéről.
A dokumentum további javaslatai közé tartozik egy társadalmi részvételért felelős “budapesti ombudsman” kijelölése, az önkormányzati és civil szereplők közötti párbeszédet biztosító közösségi terek létrehozása. Emellett a javaslatcsomag felhívja a figyelmet két nemzetközi kezdeményezés, a Nyílt Kormányzás Partnerség és az Emberi Jogi Városok Hálózata elveinek, jó gyakorlatainak átvételére is.
Az aláírók meggyőződése, hogy egy demokratikus, az állampolgárok részvételére épülő Budapest megteremtéséhez az állami és civil szektor partnersége szükséges, üdvözlik a dokumentum pozitív fogadtatását a Fővárosi Önkormányzat részéről, és bíznak benne, hogy ez jó alapul szolgál majd a közös munka részleteinek és tartalmának kidolgozásához.
A Civilizáció koalíció várja további Budapesten aktív civil szervezetek csatlakozását a javaslatcsomaghoz, és támogatja, hogy azt más helyi közösségek is szabadon átvegyék.
További információ: Móra Veronika, move@okotars.hu