41. szám, 2017 TÉL
Minden kedves partnerünknek, támogatónknak és adományozottunknak boldog, békés karácsonyt és sikeres új esztendőt kívánnak az Ökotársak!
További információ:
Móra Veronika
igazgató, Ökotárs Alapítvány
411-3510, move@okotars.hu
www.okotars.hu
„Az Ökotárs Alapítvány nem nyereségérdekelt, politikától független, a környezet állapotának javulásáért és a hazai civil szféra és lakosság környezeti érzékenységének és tudatosságának fejlesztéséért tevékenykedő szervezet.”
KÖZöm? – tudósítás a jubileumi országjárásról
Október második felében nagy sikerrel (és a terveknek megfelelően) lezajlott az Ökotárs és sok más civil szervezet közreműködésével megszervezett ötállomásos körút. A rendhagyó estek városonként 50-70 érdeklődőt vonzottak, civil szervezetek tagjait és „külsősöket” egyaránt. 
Minden est Nagy-Bandó András „bemelegítésével” indult, aki a szabadságról és a polgárságról beszélt, illetve arról, hogy ő hogyan élte, éli meg saját civilségét. A humorista arra biztatott mindenkit, hogy kezdje el a legkisebb cselekedetekkel, hiszen akkor már „ketten leszünk”, aztán négyen és így tovább. Ezt követően alkalmanként 8-10 országos civil szervezet képviselője mutatta be ügyét és munkáját szigorúan 7 perces „expressz előadás” formájában. Csak példaként: Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület vezetője arról mesélt, hogy többszörösen sérült kisfiú édesanyjaként miként fogott össze érintett szülőkkel, hogy közösen küzdjenek helyzetük javításáért, például a méltányos ápolási díjért. Somogyvári Zoltán a Magyar Helsinki Bizottságtól érzékletes párhuzamot vont a külföldön való kényszerű segítségkérés (amely helyzetbe már sokan kerültünk) és a menekültek sorsa között. A TASZ-os Asbóth Márton a jogvédő szervezet egy talán kevésbé ismert tevékenységét mutatta be, amikor a kórházi fertőzések kiterjedt problémáját ismertette. Fülöp Orsolya, az EnergiaKlub szakmai igazgatója az általuk tervezett közösségi naperőmű előnyeit mutatta be. A K-Monitor munkatársai arról meséltek, hogyan vált a szervezet a belvárosi ingatlanpanamák miatt felháborodott baráti társaságból profi korrupciókutatóvá.
Rövid szünet után minden városban helyi civil szervezetek és aktív csoportok képviselői vették át a szót, akik egy rövid panelbeszélgetésben bemutatták, azt a helyi ügyet, amely őket foglalkoztatja – ezek a média szabadságától kezdve az egyetemi autonómián át a közlekedésfejlesztésig és az uránbányászatig íveltek. A bevezető után 2-3 kisebb csoportban folyt tovább a beszélgetés, a felvetett témák közül egyet tovább-boncolva, immár interaktív formában. A résztvevők érdeklődésüknek megfelelően választhattak, a jelenlévő országos szervezetek képviselői is csatlakoztak a szakterületüknek megfelelő csapathoz. Noha a beszélgetéseket eredetileg legfeljebb 40-50 percesre terveztük, a legtöbb esetben alig lehetett rávenni a részvevőket arra, hogy az idő leteltével legalább az Ökotárs születésnapjára koccintsanak egyet, és az esteknek csak a késői óra tudott véget vetni.
A rendezvénysorozat ismét bebizonyította, hogy égetően szükség van olyan alkalmakra, amikor különböző területen dolgozó civilek és laikus érdeklődők KÖZösen megvitathatják KÖZös ügyeinket, sokszor egymásra csodálkozva – „nahát, te ezzel foglalkozol?” –, és mindenképpen a folytatás igényével. Ahogy a mostani országjáró estek végén is legtöbb alkalommal megfogalmazódott: ilyet kell még csinálni máskor is. Rajtunk nem fog múlni… A körút állomásai az alábbiak voltak:
- Győr, Bridge egyetemi oktatói és hallgatói klub – október 12. (csütörtök) 18 óra
- Szeged, Grand Café – október 18. (szerda) 18 óra
- Pécs, Reggeli Bár – október 19. (csütörtök), 18 óra
- Nyíregyháza, Ózon Hotel – október 25. (szerda), 17.30 óra
- Debrecen, Roncsbár – október 26. (csütörtök) 18.00 óra
Az eseményekről az Ökotárs Facebook oldalán lehet még bővebben olvasni.
További információ: Horváth Gergő, gergo@okotars.hu
Megjelent a USAID Civil Fenntarthatósági Index 2016-os kiadása
Immár olvasható az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala, az USAID által évente kiadott jelentés Magyarországról szóló fejezete, melyet az Ökotárs szakértői állítottak össze. A 2016-os helyzet összességében két szóval jellemezhető: akció és alkalmazkodás. Azaz a vizsgált európai és eurázsiai térség civil szervezetei megmozdulnak, összefognak, de alkalmazkodnak is a romló működési feltételekhez. 
A civil szervezetek és egyének szerte Európában és Eurázsiában egyre jobban megtanulják, hogyan dolgozzanak korlátozó külső környezetben: új utakat keresnek az érdekérvényesítésre, az állampolgárok mozgósítására és források szerzésére. A Közép-Kelet-Európa és Eurázsia Civil Fenntarthatósági Indexének 2016-os kiadása – melyet az USA Tengerentúli Fejlesztési Hivatala, az USAID minden évben helyi partnerekkel együttműködésben készít – megállapítja, hogy több országban, például Magyarországon, Oroszországban, Azerbajdzsánban és Macedóniában is érzékelhető volt a demokrácia gyengülése. Ez egyaránt fenyegeti a civil szervezetek fenntarthatóságát és az állampolgárok olyan alapvető szabadságjogait, mint az egyesüléshez, a gyülekezéshez és a szólásszabadsághoz való jogot. A Macedóniától Lengyelországig megfigyelhető tömegtüntetések bizonyítják, hogy a közügyekben tartott demonstráció 2016-ban is fontos eszköz volt a nyilvánosság és a döntéshozók figyelmének felkeltésére.
A civil szervezetek fenntarthatóságát a térség sok országában aláássa az anyagi forrásokhoz való hozzáférés hiánya és a romló működési feltételek. Ugyanakkor az ezévi jelentés arra is rávilágít, hogy újító megoldások révén a civilek haladást értek el a pénzügyi több lábra állás terén. Miközben a kormányok korlátozzák a külföldi forrásokhoz való hozzáférést, és csökkentik a civilek állami támogatását, a szervezetek egyre inkább a közösségi finanszírozáshoz és más alternatív eszközökhöz fordulnak. A tapasztalatok alapján bővül azon ügyek köre, amelyekre sikerrel lehet közösségi támogatást gyűjteni: a korábban is jellemző szociális, környezetvédelmi és kulturális tevékenységek mellett most már az érdekérvényesítés és a jogvédelem is ide tartozik. Más körülmények között viszont a kormányzati intézkedések szinte ellehetetlenítik a civil szervezetek működését: Azerbajdzsánban például (nemhivatalos felmérések szerint) a szervezetek legalább kétharmada felfüggesztette tevékenységét az elmúlt években, és a még túlélők is elveszítették munkatársaik nagy részét a pénzhiány miatt.
A Közép-Kelet-Európa és Eurázsia Civil Fenntarthatósági Indexe immár 20 éve a térség 24 országában vizsgálja a nonprofit, civil szervezetek fejlődését és előrehaladását. A legfrissebb kiadás a 2016-os év fejleményeit mutatja be, számba véve a civil szektor belső és külső környezetét illetve működésének sajátosságait a jogi környezet, a szervezeti kapacitás, a pénzügyi életképesség, az érdekérvényesítés, a szolgáltatásnyújtás, az infrastruktúra és a társadalmi elismertség szempontjából. A jelentés bemutatja és pontozással értékeli a civilek helyzetét külön-külön az egyes országokban és átfogóan az egész térségre vonatkozóan egyaránt.
A teljes jelentés letölthető angolul innen: http://www.usaid.gov/europe-eurasia-civil-society, a magyar fejezet pedig az Ökotárs honlapjáról is.
Bővebb információ: Móra Veronika, move@okotars.hu
Az Év Fája 2016-ban Zengővárkony szelídgesztenyéje
Több mint 18 ezer szavazat érkezett az Év Fája címért versengő fákra a szeptember elejétől október közepéig tartó online versenyben. A mindössze 400 lelkes kis falu, Zengővárkony jelöltje, a hős szelídgesztenye lett idén az első helyezett 4088 szavazattal. A zsűri a fonyódi fehér nyárfáknak ítélte oda a Hős Fa címet, az Országos Erdészeti Egyesület pedig a gyulaji odvas hársfának adta különdíját.
Az Ökotárs Alapítvány idén immár nyolcadik éve rendezte meg az Év Fája versenyt, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a közvetlen környezetünkben élő fákra és általában a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére. A zsűri a nevezett 48 fa közül a nyár folyamán választotta be a döntőbe azt a 13-at, amelyeknek jelölői a legnagyobb szeretettel és lelkesedéssel veszik körül őket. A közönségszavazás eredményeként kialakult sorrendet a november 8-án tartott díjátadó ünnepségen ismerhették meg a résztvevők.
A 2017-es fődíjat elnyerő fa, Zengővárkony hős szelídgesztenyéje, egy 300 éves túlélő, amely a helyiek számára a folytonosság jelképe. A település messze földön híres ősi szelídgesztenyéséről, mely körbeöleli a 400 lelkes kis falut. A helyiek számára a gesztenye biztosította a gyarapodást, ezért aztán féltve őrizték, ápolták fáikat. A századok során a fa kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek. A jelölő Pécsváradért Alapítvány így ír róla: “A századokon át minden körülménnyel dacoló fa számunkra példát jelent. A gesztenyefa életereje leküzdötte a bajokat, átvészelte a történelem viharait, ma is élni akar, sarjad, virágzik és terem, mindannyiunk örömére. Megmutatja az összefogás erejét, élni akarása minket is inspirál, példája erőt adhat a betegségben szenvedőknek, és mindannyiunknak a hétköznapok küzdelmeihez.”
A fonyódi fehér nyárfák a parti ligetek fái közül megmaradt két példány. A hajdani községi strandot díszítő méteres átmérőjű fák az árnyat adó, forróságot enyhítő és a jellegzetes Balatoni látképet adó vízparti ligeterdő részei voltak. “Aki szeretett arra járni, tekintetével végigsimogatta a fehér nyárfák feketésre repedezett szürke törzsét, derékvastagságú ágait, elnézegette, hogy táncoltatja a szél az ezüstös hátú leveleket.” – olvashatjuk a jelölésben. 2017 tavaszán a déli parti vasút biztonságára való hivatkozással hatalmas fairtást végeztek, így esett áldozatul száznál is több értékes fa a másfél kilométeres fonyódi partszakaszon. Mindössze kettő maradt belőlük. A “Hős Fa” cím birtokosaként ők őrzik tovább a helyiek hajdanvolt boldog nyári napjainak emlékét.
A verseny szervezői 2017-ben éppen az ilyen indokolatlan pusztítások ellen harcoló Greenpeace Magyarországgal léptek partnerségre, – amely kiáltványában, amelyben szakmai és civil szervezetekkel, szakértőkkel és közszereplőkkel közösen fordult a hazai döntéshozókhoz – hogy törvényi lépéseket tegyenek a zöldterületek megóvása és gyarapítása érdekében.
Zengővárkony hős szelídgesztenyéje részt vesz majd a 2018 elején zajló európai versenyben is, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. Várhatóan február 1. és 28. között szavazhatunk majd a magyar jelöltre, amely szép reményekkel indul a vetélkedőben, hiszen azt 2011. óta már háromszor is magyar fa nyerte meg, két alkalommal pedig második helyezést értünk el.
Az idei hazai verseny döntősei, helyezési sorrendben:
- Zengővárkony hős szelídgesztenyéje - 4088 szavazat
- A nyírbátori tölgyfa - 3754 szavazat
- Ősi gubacsi testvérfák - 2221 szavazat
- A gyulaji odvas hársfa - 2123 szavazat
- A szentkirályi hazaváró nyár - 1183 szavazat
- Imrehegyi terebélyes eper - 959 szavazat
- A délegyházi vadkörtefa - 902 szavazat
- Horvátnádaljai platánfák - 834 szavazat
- Vörösvári vén eperfa - 806 szavazat
- Fonyódi fehér nyárfák - 563 szavazat
- Hőssé ítélt miskolci mocsárciprus - 552 szavazat
- Hevesy György ciprusfája - 402 szavazat
- Családi almafa - 76 szavazat
További információ: Oravecz Ágnes, oravecz.agnes@okotars.hu
MOL-Zöldövezet 2016/17: első fordulós eredmények
November végén fejezte be a MOL és az Ökotárs ötfős Adományi Bizottsága az idén tizenkettedik alkalommal meghirdetett Zöldövezet program felhívására benyújtott pályázatok értékelését. A pályázat – a bevált gyakorlatnak megfelelően – kétfordulós: a (meghosszabbított) október végi határidőig egy rövid projektötletet kellett benyújtani online, a www.molzoldovezet.hu oldalon, a kiszemelt zöldítendő terület leírásával és a helyi közösség bevonásának, aktivizálásának tervével.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is két kategóriában lehetett pályázni:
- parkok, települési zöldfelületek vagy közösségi kertek kialakítása vagy felújítása (legalább 1500 m2 egybefüggő területen);
- társasházak (legalább 10 lakásos) belső udvarának zöldítése.
Idén 115 pályázat érkezett az ország minden részéből, közülük 85 közparkok, 1 közösségi kert és örvendetesen sok, 29 társasházak zöld udvarának létrehozására illetve fejlesztésére. A pályázók közül több volt „visszatérő”, a korábbi években sikeres projektet megvalósító civil szervezet is. Az Adományi Bizottság végül összesen 59 pályázatot juttatott tovább a második fordulóra, 17 társasházat, 1 közösségi kertet és 41 közparkot. (A részletes lista a program honlapján olvasható.) A továbbjutó pályázók január folyamán egynapos képzésen vehetnek részt, amely a közösségi tervezés és részvétel technikáit mutatja be – ez ugyanis a sikeres pályázat alapvető feltétele: a fejlesztésnek a helyben élők, a majdani haszonélvezők aktív közreműködésével kell elkészülnie.
A pályázat második fordulójában, jövő februárban kell a közösségi tervezés eredményeként elkészült részletes tervet benyújtani, beleértve az utógondozásra vonatkozó elképzeléseket is. A sikeres pályázóknak a támogatás nagyobb részét növények beszerzésére kell fordítania, emellett eszközöket, anyagokat is lehet belőle vásárolni. Fontos szempont, hogy a program kizárólag őshonos növények telepítését támogatja, valamint elvárás az is, hogy a kivitelezésre környezetbarát módon és közösségi akció keretében kerüljön sor, azaz a helyi civil szervezet a település lakosságát, az önkormányzatot, helyi vállalkozókat és intézményeket bevonva, az ő aktív részvételükkel valósítsa meg a tervet. A támogatottaknak emellett legalább 20% önrészt kell biztosítaniuk pénzben vagy eszközökben.
Bővebb információ: Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu
2018-ban is folytatódik a KÖZ-SZER-VEZ program
A KÖZösség-SZERvezés-VEZetés programban 2016 nyarán szerte az országban 12 helyi közösség kapott lehetőséget és támogatást az Ökotárstól arra, hogy az adott településen élők mindennapjait megnehezítő problémákra válaszokat keresve, azokat a közösségszervezés módszereit használva megoldják.
Az elmúlt néhány hónapban mozgalmas időszakot zártunk, nemzetközi és hazai képzések és találkozók mellett a terepüléseken, a közösségekben végzett szervezői munka mindenhol beérett, az eredmények magukért beszélnek.
- 12 közösségben és településen indult el a szervezés, de idővel, fokozatosan 20 településre terjedt ki a lakosok bevonása – vagyis a módszertannal sikerrel alakíthatóak ki közösségek hálózatai is.
- 12 lelkes emberrel indult a program, mára van ugyanennyi képzett közösségszervező, s több helyen annyira sikeres volt a helyi lakosok aktiválása és motiválása, hogy van, ahol a helyiek teljesen át is tudják venni a folyamatok, az elindult ügyek továbbvitelét.
- 12 ügy zárult sikerrel, s ezek mellett további kilencben zajlik még az aktív „mag”, az állampolgári csoport építése, a lakossági bevonás, a problémák nyilvánosságra hozatala, az érdekérvényesítő munka.
- 100-nál is több média megjelenést értek el a közösségek. Ezek közül kéttucat országos, kb. 20 pedig regionális vagy megyei híradás volt, így közvetlenül vagy közvetve többszázezer embert szólítottak meg.
- 3000 lakosnál is többet vontak be a személyes megkeresésekkel, interjúkkal, felmérésekkel, lakossági fórumokkal és közösségi eseményekkel az első 17 hónap alatt. A csoportok sikerei így közösségi győzelmek, melyek erősítik, s további cselekvésre ösztönzik az embereket.
Összességében elmondható, hogy a programba bevont minden közösségben értünk el olyan sikereket, melyekre lehet és kell is a jövőben építkeznünk, így 2018-tól új szakaszát nyitjuk a programnak, szakmai partnerünkkel a Civil Kollégium Alapítvánnyal közösen. Hírek, információk, adatok: http://kozszervez.okotars.hu/.
Bővebb tájékoztatás: Kelemen-Varga Roland, kelemen.varga@okotars.hu