AZ ÖKOTÁRS ALAPÍTVÁNY 2017 TAVASZI HÍRLEVELE

38. szám, 2017 tavasz

További információ:

Móra Veronika
igazgató, Ökotárs Alapítvány
411-3510, move@okotars.hu
www.okotars.hu

„Az Ökotárs Alapítvány nem nyereségérdekelt, politikától független, a környezet állapotának javulásáért és a hazai civil szféra és lakosság környezeti érzékenységének és tudatosságának fejlesztéséért tevékenykedő szervezet.”

Még lehet jelentkezni a Norvég Civil Támogatási Alap zárókonferenciájára 

Ezt is megértük… bő négyéves működés után (az eredeti terveknek megfelelően) véget ért az NCTA második támogatási ciklusa. Ennek alkalmából a program lebonyolítói – az Ökotárs közösen az Autonómia, DemNet és Kárpátok alapítványokkal – kétnapos záró konferenciát szerveznek Budapesten, 2017. április 6-7-én.

Az esemény egy „magyar” és egy „nemzetközi” napból áll – előbbi kifejezetten a magyarországi program történetének és eredményeinek bemutatására összpontosít, míg utóbbi lehetőséget teremt kitekintésre, valamint a hazai és közép-európai szervezetek közötti tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre. A konferencia programja:

Április 6. – ‘Magyar Nap’

10.00-11.00 Megnyitó

  • A támogatók képviselőinek köszöntői: Olav Berstad, a Norvég Királyság nagykövete, Paivi Antilla, vezető szektormunkatárs, Finanszírozási Mechanizmus Iroda
  • A Nemzeti Kapcsolattartó képviselőjének köszöntője: Savanyú Adrián főosztályvezető, Miniszterelnökség, Nemzetközi Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Főosztály
  • Paivi Antilla, vezető szektormunkatárs, Finanszírozási Mechanizmus Iroda
  • Fő adatok és tudnivalók az NCTA-ról – Móra Veronika, igazgató, Ökotárs Alapítvány

11.30-13.00 Az NCTA programszintű értékelése – eredmények és hatások: a lebonyolító alapítványok értékelő teamje képviselőjének előadásában – Kelemen-Varga Roland, programmunkatárs, Ökotárs Alapítvány

  • Kérdések és válaszok

Ebédszünet

14.00-15.30 Párhuzamos szekciók – civil-állami együttműködések az NCTA keretében: a támogatott projektek megvalósítása során együttműködő állami intézmények és civil szervezetek mutatják be közös munkájukat panelbeszélgetés keretében.

  • Rendőrség
  • Büntetés-végrehajtás
  • Egészségügyi és szociális ellátórendszer

A panelbeszélgetések témái: Hogyan élték meg az adott állami intézmény képviselői a civil szervezettel való együttműködést? Hogyan jött létre és fejlődött az együttműködés? Mi lett a közös munka eredménye és hatása? Hogyan tudja az intézmény az együttműködés eredményeit saját munkájába beépíteni a jövőben? Mit lehetne fejleszteni, másképp csinálni? (Az állami intézmények után a részt vevő civil szervezetek képviselői is válaszolnak ezekre a kérdésekre.)

15.45-17.00 Párhuzamos szekciók – a támogatott projektek és eredményeik fenntarthatósága, utóélete: beszélgetések olyan támogatott projektek képviselővel, amelyeknek különböző eszközökkel sikerült fennmaradó hatást elérniük.

  • Önkéntes bázis
  • Alternatív forrásszerzés
  • Mozgalomépítés

A szekciók témái: Melyek voltak a projekt utóéletének kulcstényezői, mi kellett az eredmények sikeres továbbviteléhez? Mit történt a projekt zárása óta eltelt időben, milyen további eredmények születtek? Mik a tervek, kilátások a jövőre? Ha fennmaradó hatásokat nem sikerült elérni – mire lett volna szükség ehhez, ami nem volt meg?

17.00-17.15 Plenáris összegzés és záró megjegyzések

Április 7. – ‘Nemzetközi Nap’

10.00-11.15 Plenáris előadások: a „szűkülő civil tér” mint világméretű jelenség és a nemzetközi szervezetek szerepe

  • Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztos Irodájának tevékenysége és a civil szervezetek – Paul d’Auchamp, az európai régiós iroda vezetője
  • Az emberi jogok és a civil szervezetek Európában – Waltraud Heller programmenedzser, Európai Unió Alapjogi Központ
  • A civil szektor helyzete a világban – a CIVICUS Monitor bemutatása: Marianna Belalba, CIVICUS
  • A donor közösség válasza – alkalmazkodás a megváltozott helyzetben – Hanna Surmatz jogi tanácsadó, Európai Alapítványi Központ

11.30-12.30 Panelbeszélgetés a közép-európai helyzetről – hogyan jelenik meg a “szűkülő civil tér” a régióban, milyen hatásai és gyakorlati következményei érzékelhetők? Az EGT/Norvég Alapok civil programjainak lebonyolítóval – lengyel, szlovák, román és bolgár alapítványok vezetőivel:

  • Ionut Sibian, Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (RO),
  • Ewa Kulik, Bátory Alapítvány (PL),
  • Elitsa Markova, Nyílt Társadalom Alapítvány (BG),
  • Peter Medved, Ekopolis Alapítvány/Jan Orlovsky, Nyílt Társadalom Alapítvány (SK),

moderál Móra Veronika.

12.30-13.30 Ebédszünet

13.30-15.00 Rövid bemutatók: mit tanulhatunk a térségben megvalósított, támogatott projektektől? Az EGT/Norvég Alapok civil programjai támogatásával Lengyelországban, Romániában, Görögországban és Cipruson megvalósított projektek bemutatása:

  • Katarzyna Batko-Tołuć, Citizens Network Watchdog Poland
  • Adrian Szelmenczi, ActiveWatch Romania
  • Zoe Georgiou, Urban Gorillas, Cyprus

A hazai lebonyolító alapítványok Bulgáriába, Ciprusra, Görögországba, Lengyelországba, Romániába és Szlovéniába tett tanulmányútjainak összefoglalása – Nun András igazgató, Autonómia Alapítvány

15.00-15.15 Zárószó: Ingjerd Haugen, főtanácsadó, Norvégia Külügyminisztériuma

A konferencia helyszíne Európai Ifjúsági Központ, Budapest (II. ker., Zivatar u. 1-3.), az esemény április 6-án magyar, április 7-én angol nyelven folyik majd, szinkrontolmácsolást biztosítunk.

A jelentkezés határidejét meghosszabbítottuk, az érdeklődők még március 27-ig regisztrálhatnak online, az alábbi űrlap kitöltésével: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeBZgmyFdDtt_ks2IdUvSwoBqCTRP-_g6CdQx68HNOtNA367A/viewform?c=0&w=1

Bővebb információ: Móra Veronika, move@okotars.hu, Horváth Gergő, gergo@okotars.hu

MOL-Zöldövezet 2016/17: döntött az Adományi Bizottság

Mint az decemberi hírlevelünkben is írtuk, az Ökotárs és a MOL Adományi Bizottsága 47 pályázatot engedett tovább a második fordulóra a Zöldövezet program 2016-os pályázati felhívására beérkezett projektötletek közül. A továbbjutókból 37 nyújtotta be részletesen kidolgozott pályázatát a március 1-i határidőig.

A továbbjutott pályázók munkáját januárban egynapos képzésekkel segítette az Ökotárs, amelyeken elsősorban a helyben élők bevonásának „trükkjeiről”, a közösségi tervezés módszereiről és persze a jól használható, szép és fenntartható közösségi zöldfelületek kialakításának feltételeiről esett szó. Ezzel a tudással és új ötletekkel felvértezve láthattak neki a pályázó civil szervezetek és társasházak a közös gondolkodásnak és projekt kidolgozásának. Az így megszületett anyagok közül az Ökotárs és a MOL szakértőiből álló testület március 20-i ülésén 25 terv – 22 közösségi park és 3 társasházi belső udvar – megvalósításának támogatásáról döntött, összesen 14,65 millió forint értékben. Ők akár már holnap nekiláthatnak a kivitelezési munkáknak – miközben persze továbbra is fordulhatnak munkatársainkhoz segítségért és javaslatokért.

A döntés után valamennyi – támogatott és elutasított pályázót – egyénileg írásban értesítünk. Előbbiek tanácsokat is kapnak az Adományi Bizottságtól, míg utóbbiak részletes értékelést és javaslatokat a terv továbbfejlesztéséhez egy esetleges jövőbeni pályázathoz. A támogatottak listája itt olvasható: www.molzoldovezet.hu.

További információ: Tokodi Nóra, tokodi@okotars.hu

Az Európai Év Fája 2017-ben a lengyel József tölgy 

Az idei Európai Év Fája versenyben összesen 125 568 közönségszavazat érkezett a februári szavazási időszak alatt. A megtisztelő címet a 16 jelölt közül Lengyelország József tölgye nyerte el, 17 597 szavazattal. A második helyen a walesi Brimmon tölgy végzett, a harmadik a lipkai hársfa lett lett Csehországból.

A győztes lengyel tölgy korát 650 évre becsülik. Ez a fa díszíti a 100 zloty-s bankjegyet, a közelében álló kastély Podkarpackie tartomány kulturális központja. A második helyezett, a több mint 500 éves walesi Brimmon tölgy életét a környékbeliek összefogása mentette meg, akik 5 00 aláírást gyűjtöttek össze, melynek köszönhetően a fát fenyegető út építését újratervezték. A harmadik helyen a 800 éves cseh lipkai hársfa végzett, amely arról híres, hogy a lombja alá álló párokat az élet minden nehézségén átsegíti, és szerelmük örökké tart.

A versenyhez 2017-ben újonnan csatlakozott Litvánia, 16-ra növelve a résztvevő országok – és fák – számát. További újdonság volt, hogy a korábbiaktól eltérően idén mindenki két fára adhatott le szavazatot. Magyarországot a budapesti Jászai Mari tér legszebb platánja képviselte, mely 2016-ban győzött az Ökotárs Alapítvány által szervezett magyarországi Év Fája versenyben. A tavalyi Európai Év Fája a bátaszéki molyhos tölgy volt, amely fa képviselői egy éven át őrizték a fából készült vándordíjat. Ezt vehették át a lengyel fa jelölői az erdők világnapján a brüsszeli Európai Parlamentben megrendezett díjkiosztón. 

A versenyben résztvevő fák helyezési sorrendben:

  1. Lengyelország - 17 597 szavazat
  2. Wales- 16 203 szavazat
  3. Csehország - 14 813 szavazat
  4. Franciaország - 7 420 szavazat
  5. Anglia - 7 123 szavazat
  6. Észak-Írország - 7 101 szavazat
  7. Bulgária - 6 670 szavazat
  8. Skócia - 6 327 szavazat
  9. Szlovákia - 6 022 szavazat
  10. Spanyolország - 5 459 szavazat
  11. Észtország - 5 317 szavazat
  12. Belgium - 5 280 szavazat
  13. Litvánia - 5 245 szavazat
  14. Magyarország - 5 132 szavazat
  15. Írország - 5 096 szavazat
  16. Németország - 4 763 szavazat

Az Európai Év Fája verseny célja, hogy erősítse a fák és az emberek közötti kapcsolatot, és hogy felhívja a figyelmet a fák kulturális és természeti értékére. Más versenyektől eltérően itt nem a fák szépsége, mérete vagy kora fontos, hanem a történetük és kapcsolatuk a helyi közösségekkel. A versenybe ugyanis olyan fákat lehet nevezni, melyek fontosak a körülöttük élők számára: találkozási pontot kínálnak vagy történetek kapcsolódnak hozzájuk.

A nemzetközi versenyt a European Partnership Association (EPA, Környezeti Partnerség Egyesület) szervezi, a magyar fordulót pedig a hat alapítványt tömörítő EPA magyar tagja, az Ökotárs Alapítvány. Támogatói az Európai Földtulajdonosok Szövetsége, az Európai Unió és a Tetra Pak. A mozgalomhoz évente több százezren csatlakoznak, a résztvevő országok száma a kezdetek óta 5-ről 16-ra emelkedett. A versenyhez folyamatosan várják a további csatlakozó országokat Európából.

A magyarországi részvétel költségeit az Ökotárs az szja 1%-s felajánlásokból fedezi. Amennyiben egyetért a verseny céljaival, és szeretné, hogy a jövőben is eredményesen szerepeljen a magyar fa a versenyben, ajánlja fel jövedelemadója 1%-át az Ökotársnak (adószám: 18062427-1-41)!

A 2017-es magyarországi versenybe május 10-től június 10-ig lehet fákat jelölni, és az Ökotárs szakmai zsűrije dönti el, hogy a jelöltek közül mely fák jussanak a döntőbe, melyekre szavazni lehet a későbbiekben. Minden egyes jelölt fának van esélye mind a hazai, mind az európai cím elnyerésére.

Bővebb információ: Oravecz Ágnes, oravecz.agnes@okotars.hu

Idén is – pályázat együttműködésben a Tescoval és a Magyar Adományozói Fórummal

Az Ökotárs szakértői idén is részt vettek a Tesco áruházak által második ízben meghirdetett „Ön választ, mi segítünk felhívásra beérkezett pályázatok elbírálásában.

A kiírásra január 31-ig jelentkezhettek civil szervezetek egészséges életmódot ösztönző, gyermekek fejlődését támogató vagy környezetszépítő-védő programokkal. A nyertes pályázók egyenként 400 000 Ft támogatást kaphatnak a projektjük megvalósításához.

A beérkezett 535 érvényes pályázat közül a Magyar Adományozói Fórum által összehívott értékelő bizottság választotta ki az országszerte kialakított 63 körzet mindegyikében azt a hármat, amelyre a vásárlók és dolgozók a boltokban leadhatják szavazatukat. A végső eredmény ugyanis itt fog eldőlni: a közönségszavazás alapján kerül ki a döntősök közül az egyes körzetekben az a civil szervezet, amely elnyeri a 400 000 forintos támogatást. A vásárlók március 8-tól április 4-ig szavazhatnak a továbbjutott pályázatokra. Minden vásárlás után 1 darab zseton kerül kiosztásra, amit az áruházakban kihelyezett zsetongyűjtő pontokon lehet bedobni a kiválasztott támogatandó szervezet pályázati programja mellé. A nyertes pályázatokat 2017. április 17-ei héten hirdeti ki az áruházlánc.

Bővebb információ a www.tesco.hu/kozosseg weboldalon érhető el.

Magyarországnak szüksége van a civilekre: a civilellenes kampányra válaszul több mint száz civil szervezet adott ki közös állásfoglalást

A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékot ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek – állítják a ma megjelent civil állásfoglalást aláíró szervezetek. A közös állásfoglalást kezdeményező, különböző területeken dolgozó több mint 100 civil szervezet egységesen elutasítja a kormány civileket korlátozó és megbélyegző törekvéseit. A civil szervezetek olyan ügyekkel foglalkoznak, amikre mások, köztük az állam sem fordít elegendő figyelmet, ezért inkább támogatást, semmint támadást érdemelnének a kormánytól. A kezdeményezők várják további szervezetek csatlakozását.

Az Országgyűlés 2017. első félévi jogalkotási terve szerint a közeljövőben napirendre kerül a civil szervezetek működését meghatározó törvények módosítása. Egy 2017. március 14-én tartott sajtótájékoztatóból úgy tudjuk, hogy a Fidesz ötpárti konzultációt kezdeményez a „külföldről támogatott” szervezeteket érintő törvénytervezetről. A kormány erről „nemzeti konzultációt” is kíván kezdeményezni, egyelőre ismeretlen tartalommal. Egyes politikusok azonban odáig mentek, hogy némely civil szervezetek „eltakarításának” lehetőségét is felvetették, míg mások idegen ügynököknek nevezték őket.

A civil szektor gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a pénzügyi adatok bárki által megismerhetőek. Ezért az állásfoglalást kezdeményező szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a “nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljenek, illetve hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárják a kormánytól, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.

Az állásfoglalás szövege alább, a csatlakozó szervezetek listája pedig itt olvasható: https://docs.google.com/spreadsheets/d/1LSrj8lDIaXBjNlM397fTfRQwnkXPk3KtGNPdKiSYy3s/pubhtml?gid=2124834238&single=true

Civilek nélkül nem megy: Magyarországnak szüksége van ránk

A magyar társadalomnak szüksége van a civil szervezetek munkájára. Sokféle és pótolhatatlan munkát végzünk a közjó és a demokrácia kiteljesítése érdekében: az állampolgárok önszerveződésének biztosítunk lehetőséget, keretet adunk közös tevékenységeiknek a kultúra, az oktatás, az egészségügy, a környezetvédelem vagy az érdekérvényesítés területén. Lehetővé tesszük, hogy az állampolgárok csoportjai közösen képviselhessék érdekeiket, részt vegyenek a közéletben és ellenőrizzék a politikai hatalom mindenkori gyakorlóit.

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek elutasítjuk a kormány korlátozó és megbélyegző törekvéseit, mert tudjuk, hogy a magyar társadalomnak szüksége van ránk. Olyan ügyekkel foglalkozunk, amikre mások nem fordítanak kellő figyelmet. Kiállunk magunkért és egymásért.

Magyarországnak szüksége van civilekre

Az Országgyűlés 2017. első félévi jogalkotási terve szerint a közeljövőben napirendre kerül a civil szervezetek működését meghatározó törvények módosítása. Egy 2017. március 14-én tartott sajtótájékoztatóból úgy tudjuk, hogy a Fidesz ötpárti konzultációt kezdeményez a „külföldről támogatott” szervezeteket érintő törvénytervezetről. A kormány erről „nemzeti konzultációt” is kíván kezdeményezni, egyelőre ismeretlen tartalommal. Egyes politikusok azonban odáig mentek, hogy egyes civil szervezetek „eltakarításának” lehetőségét is felvetették, míg mások idegen ügynököknek nevezték őket.

Mi, az állásfoglaláshoz csatlakozó civil szervezetek határozottan tiltakozunk az egyesülési szabadságot sértő szabályozás ellen. Ugyanígy elutasítjuk a civil szervezetek és ügyfeleik, szimpatizánsaik, támogatóik megbélyegzését. Ez nemcsak az egyes szervezetek munkáját és megítélését befolyásolja, de általában is korlátozza a demokratikus véleménynyilvánítás, a közügyekben való állampolgári részvétel lehetőségét. Az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a tervezett jogszabály ellentétes lehet a Magyarország által is aláírt, vonatkozó nemzetközi egyezményekkel és kérdéses, hogy egyáltalán kiállná-e az alkotmányosság próbáját. A „nemzeti konzultációt” pedig alkalmatlannak tartjuk arra, hogy az állampolgárok valódi, tényeken alapuló véleményt alkossanak, és fejtsenek ki. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy ez nem helyettesítheti a valós társadalmi vitát.

A civil szektor hatályos magyarországi szabályozása megfelelő keretet és kellő biztosítékokat ad ahhoz, hogy a civil szervezetek jogszerűen, átláthatóan és elszámoltathatóan csinálják azt, amire létrejöttek. Gazdálkodásának átláthatósága ma is kielégítően szabályozott terület, a sajtónyilatkozatokban emlegetett adatok bárki által megismerhetőek.

Ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a “nemzeti konzultációról” csak a sajtóból értesüljünk, hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani. Elvárjuk, hogy az új törvény(módosítás) az érintettek bevonásával, szakmai vitában nyerje el végső formáját, ahogy az egy demokratikus jogállamban elvárható, és ahogy azt Magyarországon is jogszabályok írják elő.

Követeljük, hogy a civil szektor, a civil szervezetek működésének szabályozása az átláthatóság, a támogatások és a tevékenységek szempontjából egységes, a nemzetközi és európai normáknak megfelelő legyen, és biztosítsa az állampolgárok jogát ahhoz, hogy szabadon szerveződjenek és keressenek forrásokat tevékenységükhöz.

Bővebb információ: Móra Veronika, move@okotars.hu