KÖZLEMÉNY: Nem mond igazat a Miniszterelnökség

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa  - a Miniszterelnökség közleményével ellentétben - nem arról döntött 2015. október 5.-i határozatában, hogy jogszerű volt-e a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Norvég Civil Támogatási Alapot érintő vizsgálata. Az AB csak és kizárólag a KEHI eljárása és döntése elleni jogorvoslat lehetőségét, illetve annak hiányát vizsgálta. 

Mint ismeretes, egy évvel ezelőtt, 2014. szeptemberében a KEHI elnökének indítványára az adóhatóság felfüggesztette az NCTA-t lebonyolító négytagú alapítványi konzorcium valamennyi tagjának adószámát. Ez a tavaly nyáron lefolytatott KEHI-ellenőrzés során tanúsított állítólagos együtt nem működés szankcionálásaként történt. A döntés ellen az érintettek fellebbeztek, majd peres úton támadták meg azt.

Az alapítványok által indított közigazgatási perek központi kérdése volt a KEHI eljárása és döntése elleni jogorvoslat lehetősége illetve annak hiánya. A vonatkozó jogszabályok – az államháztartási törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a KEHI-kormányrendelet értelmében, ugyanis ha a KEHI elnöke kezdeményezi a NAV elnökénél valamely ellenőrzött – és megítélése szerint nem együttműködő – szervezet adószámának felfüggesztését, akkor utóbbinak nincsen mérlegelési lehetősége, el kell rendelnie a felfüggesztést. A fellebbezés során is csak azt vizsgálhatja a másodfokú hatóság, hogy a NAV az elsőfokú döntést jogszerű eljárásban hozta-e meg – ugyanakkor az ezt megalapozó KEHI eljárást nem. (A per során a NAV mindvégig erre, lehetőségeinek korlátozott voltára hivatkozott.) A másik oldalon viszont az ellenőrzött szervezetnek – esetünkben az alapítványoknak – arra nincsen lehetősége, hogy közvetlenül a KEHI döntését támadja meg. A KEHI  még arra sem köteles, hogy az általa vizsgált szerveket tájékoztassa a döntéséről. Ma semmilyen jogszabály nem biztosít közvetlen jogorvoslatot a KEHI-vel szemben.

A perben ezért az alapítványok indítványozták, hogy a bírók kezdeményezzék a kérdés alkotmánybírósági vizsgálatát. Időben legelőrébb az egri székhelyű Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügye járt, így az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája fordult az AB-hez – közben pedig a többi három alapítvány pere is felfüggesztésre került. (Fontos azt is hozzátenni, hogy mindeközben az adószámok felfüggesztése nem lépett hatályba, az alapítványok érvényes adószám mellett végezhették tevékenységüket, többek között az NCTA lebonyolítását.)

Az AB öttagú tanácsa október 5-i határozatával döntött az ügyről. A bíró kezdeményezését az államháztartási törvény vonatkozó (a KEHI-nek az adószám-felfüggesztés kezdeményezését biztosító) bekezdésének megsemmisítésére az AB elutasította. A Miniszterelnökség állításával szemben nem azt mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy a KEHI eljárása jogszerű volt, csak a jogszabályi környezet Alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségét állapította meg. Indoklásában a testület azzal érvelt, hogy a bírónak igenis van lehetősége arra, hogy a perben ne csak az adóhatósági eljárást, hanem az azt megalapozó KEHI döntés jogszerűségét is vizsgálja. Vagyis lényegében véve az ügyet visszautalta a közigazgatási bíróságnak. Így tehát a fő kérdés, vagyis az, hogy jogosult volt-e a KEHI a Norvég Civil Támogatási Alap vizsgálatára, továbbra is nyitva marad, az AB döntése ezt a problémát egyáltalán nem érinti. A lebonyolító alapítványok ezért minden további jogorvoslati fórumot ki fognak használni álláspontjuk bizonyítása és megvédése érdekében – azaz hogy a KEHI egy politikailag motivált, ámde jogszerűtlen eljárásban vizsgálta az NCTA működését, épp ezért megállapításai se nem érvényesek, se nem hitelesek.

Az AB döntése – azaz az érdemi állásfoglalás hiánya – ugyanakkor nehéz helyzetbe hozza az adószám-felfüggesztés ügyében eljáró bírókat, hiszen mást ír a törvény betűje és mást sugall az AB határozat indoklása. Ezt jelzi dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleménye is, aki felhívja a figyelmet arra, hogy az adószám felfüggesztése egy nagyon „kemény” eszköz a hatóság kezében, amelyet – a jogalkotó eredeti szándéka szerint – csak meghatározott esetekben alkalmazhat, alapvetően a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés céljával. A KEHI-vel való együtt nem működés szankcionálása ily módon – egyébként jogszerűen működő adózókkal szemben – aránytalanul súlyos, az ellenőrzött szervezet működését alapjaiban befolyásoló lépés. Ez ráadásul nemcsak az NCTA lebonyolítóit – az Ökotársat és partnereit – érinti. A KEHI döntései elleni jogorvoslat hiánya vagy annak megléte minden általa vizsgált (államháztartáson kívüli) szervezet működése szempontjából lényeges – de ebben a kérdésben nem kaptunk most útmutatást.